A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle
logikában kézenfekvő a következtetésük: telepítés kell német mintára, meg kell menteni, erősíteni a nagybirtokokat, és csak az eladósodott nagybirtokokat lehet felparcellázni. 97 Még a Hóman-Szekfű történeti koncepció sem tudja a valóságot teljesen álcázni és elismerik, hogy az uralkodó birtokos osztály „szűkkeblűsége" sok mindenre magyarázatot ad. A földbirtokosok „előjogaikhoz görcsösen ragaszkodva, még a XX. század elején is véres lázadásokba kergették a szegény parasztokat." 98 1906-ban az ipari munkásság küzdelme magával ragadta az agrárproletár tömegeket. Az ország legtöbb uradalmában sztrájkba léptek a cselédek. Január első napjaiban Balmazújvároson Fürst Ödön nagybérlő uradalmában sztrájkoltak a mezőgazdasági cselédek, ezúttal is magasabb bért követelve és most is eredmény nélkül. 99 Ebben az évben jó termés volt. A földmunkások az uradalmukban tizedén akarják vállalni az aratást - vagy tizenegyedén kommencióval - az előző években szokásos l/16-od, l/17-ed rész helyett. A nagybérlők ugyan kierőltetik a szerződéseket már a télen, amikor általános a faluban a munkanélküliség és a tömeges éhezés, de a Földmívelő Egylet szervezett parasztközössége - jóval szélesebb, mint az SZDP 1200 fős szervezete - közel 3000-en, akiket áthatott a „közösségi érzés és mohó tanulásvágy" és harci elszántság 100 , elhatározzák az egységes fellépést. Kimennek ugyan a földre, de a munkát egységesen nem kezdik meg. Ehhez kapcsolódott a cselédség mozgalma az egész Semsey uradalomban. A nagybérlők az erőszakhoz folyamodnak. Az egységesen fellépő tömeg megbontására, a harci erők megosztására törekedtek. A csendőrökkel szólíttatják fel a földmunkásokat, hogy aki dolgozni akar álljon ki a tömegből. „A tömör tömeget egyénekre bontani" - ez volt a céljuk. A félénkebbek megkezdik a munkát, a következetesen ellenszegülőket bebörtönzik és a szolgabíróság börtönében 2-4 heti fogdabüntetést kapnak. Pedig a mozgalomban sokan „nemcsak a sztrájkra gondoltak, hanem ezen túl arra is, hogy hátha most felborul minden, a katonaság is melléjük pártol és véget vetnek az úri világnak." 101 Az 1906-ra megálmodott nagy országos mozgalomból azonban csak ez, az erőszakkal megtört helyi mozgalom lett. Volt ugyan az itteni földmunkás vezetőknek kapcsolata más vidék munkás szervezeteivel (pl. felhívás a sztrájk, a bérharc támogatására), de ez kevésnek és lazának bizonyult a sztrájk általánossá válásában. A sztrájkot megtörik ugyan, s a nagy sztrájk eszméje megbukott - „nemcsak forradalom nem lett belőle, de még igazi béremelést sem hozott" - de a harcot a parasztok nem fogják fel befejezettnek. 1906 telén a község összes tanyáján ismét cselédsztrájk tört ki. Követeléseik reálisak, teljesíthetőek voltak. Követelik a kommenció búzában történő kiadását, tejet vagy tehéntartást, a vasárnapi munka eltiltását, a napközi és egyéb pihenőidők betartását. A bérlők természetesen hallani sem akarnak a teljesítésről. Azt hangoztatják, hogy „ ... az éhezik, aki pazarol. . . , ha több bért kapna, . . . többet pazarolna ..." A téli cselédsztrájk egy részét végül is a bérlők a régi „hűséges cselédekre" alapozva megbontják. A cselédség har97 Iván J. i. m. 63. - A Magyar Állam az „izgatók" megleckéztetését követeli már az 1897-es szabolcsi földfoglaló mozgalmak idején. E mozgalomnak egyébként Balmazújvároson sok szálon keresztül érvényesülő hatása volt. 1876-ig a község közigazgatásilag is Szabolcs megyéhez tartozott. 98 Hóman-Szektü: i. m. VII. k. 360. 99 Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak . . . I. k. 382. Lásd még Fehér A.-Komoróczy Gy. i. m. 54. 100 Veres P. i. m. 215. 101 Varga A. i. m. 205., Veres P. i. m. 219-221. 207
