A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

90 krajcár, a helyi uradalmi napszám viszont csak 60 krajcár volt. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a szegényparasztok állandó harcban voltak a nagybérlökkel és ezzel magyarázható a debreceni napszám vonzereje is ebben az időben.'" 1904-nek kiemelkedő eseménye volt a vasutassztrájk. Április 20-ával megkezdődik az országban a magyar vasutasok tömegdemonstrációja. Debrecenben csak 23-ára lesz általános a vasutas munkások szervezett fellépése, de ezt kiteljesedésében megakadályozza a 24-én kihirdetett statárium, a vasutassztrájk leverésére „közvetlen" hatása azonban így is számottevő, befolyásolták az egész országban - és különösen az agrárszocialista szervezkedésben ismert területeken - a földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmakat.

80 Ez azzal függ össze, hogy a vasutasok szerte az országban napi politikai összefüggésekben tudták érzékelni, befolyásolni a vidéki hangulatot, mint „utazó" munkások állandó kapcsolatban voltak mind a városi ipari munkásság, mind a falusi mezőgazdasági munkásság politikai akcióival. Ugyanakkor Újvároson sok vasutas, főleg pályamunkás és vasútépítkezéseken dolgozó napszámos élt, akik főleg az agrárproletariátusból és a tönkrement kisbirtokosokból kerültek ki. Sok kubikos is dolgozott idényjellegű munkán a vasútnál, nem is beszélve az őszi betakarítás idejéről, amikor a cukorrépa vasúti tengelyen történő szállítása ugyancsak lekötötte a mezőgazdasági népesség egy részét. A vasutasokkal a közvetlen politikai kapcsolatnak tehát sok szála volt, és érthető, hogy a földmunkás-mozgalom erejét fokozta, erejét is megmutatta az 1904-es sztrájk. A sztrájkhangulat felfokozódásához, hangerősségének növekedéséhez a 12-14 órás munkanap is hozzájárult a rossz munkabérfeltételek mellett.

81 A közhangulatra jellemző volt annak hangoztatása és elfogadása, hogy „Mindenki velünk van", holnap legyőzzük az urakat, egyesülünk, testvér lesz mindenki: iparos, vasutas, paraszt. S a híres dal zengett a faluban, és a mezőkön mindenfelé: „miénk lesz a jövő".

82 Ilyen forrongó-lelkesedő atmoszférában robbanásig feszül a helyzet, s ezt csak fokozza az április 25-i élesdi sortűz, amikor és ahol 23 embert a csendőrök agyonlőnek, 38-at életveszélyesen megsebesítettek. Az „élesdi testvérek" melletti állásfoglalás, az úri erőszak miatti felháborodás nagy volt. „Ma ők, holnap mi" - ez volt a szegényparasztok véleménye.

83 A tavaszi forrongó hangulat ha egyszer-egyszer veszített is erejéből, de hosszú időre felerősítették a harcot. A hatósági erőszak ugyan most még ismét erősebbnek bizonyult, de a vasutassztrájk hatása sokáig érződik a szegényparasztok küzdelmében, különösen a munkás-paraszt, a város-falu összefogásának hangsúlyozásában. A gazdasági helyzet ebben az időben nemhogy javulna, hanem egyre súlyosbodik. A realitásról egyáltalán nem ismert napilapok is kénytelenek elismerni, hogy „Kínosan kétségbeejtő helyzet uralkodik Balmazújvároson. A föld népe . . . éhezik . . . mert egyáltalán nem kereshet, s nincs munka, nincs termés, nincs kereset." A vármegyei és a helyi hatóság ebben a helyzetben végül is kénytelen küldöttséget meneszteni a képviselőházba, hogy tárgyaljanak 79 Veres P. i. m. 53-89. 80 Simon P. i. m. 215, 270. 81 Varga A. i. m. 204. oldalon hangsúlyozza, Varga Zoltán: Debrecen munkásmozgalma с munkájára hivatkozva. 82 Veres P. i. m. 210. 83 Jenes Józset, id. Hunyadi József, itj. Hunyadi József visszaemlékezései. Elmondták 1945-1946-ban. 203