A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

Számtalan adat, hír, tény igazolja, hogy a gazdasági helyzet 1902-re nem javul a községben. A legjellemzőbb helyzetkép két sokszor idézett jelzőbe sűríthető: „siralom és gyász", mert a Semsey-uradalom változatlanul megüli a határt és a mezőgazdaságból élők ezrei a nagybirtok árnyékában sínylődnek, „. . . még ma is dívik a jobbágy világ". De ez a nép nem adja meg magát, s keserű feljajdulásban, zendülésben, sztrájkban, tüntetésben ad kifejezést kollektív akaratának. A helyi hatalom viszont nem a paraszti igazság, hanem a hivatali érdek védelmére siet és „jogos panaszukért az izgatás vádját emeli ellenük."

70 A századforduló idején a kapitalizmus fejlődése új szakaszba lépett, s ez a monopolkapitalista szakasz tovább mélyítette az agrárnépességen belüli ellentéteket is. Mindenekelőtt a nagybirtokosok és nagybérlők növelték földterületüket a paraszti birtokok, ezenbelül is a legalsóbb birtokkategóriák rovására. A 100 kh-on felüli birtokosok földvásárlása Hajdú megyében az alábbi településeken a legszembetűnőbb: növelik birtokuk területét. A földbirtokok koncentrálódásával együtt és egyidőben annak hatásaképp a hajdúsági falvakban a parasztság társadalmi képe, szerkezete is változik. A falvak felében 30-800-zal emelkedett az agrárproletárok - napszámosok, mezőgazdasági munkások, cselédek - száma. Megnőtt a 0-5 kh-as, életképtelen birtokkal rendelkező törpebirtokosok aránya épp az elszegényedés, a teljes eladósodás, a tönkremenés, a birtokelaprózódás útján, a közép- és nagygazdaságok területi növekedése által. A paraszti birtokok nagy többsége a fokozódó pusztulásnak volt kitéve.

71 A parasztmozgalmakban ugyanekkor a fellendülés jegyei figyelhetők meg. A magyar földmunkások és szegényparasztok mozgalmában 1903-ban fordulópont következik, a földműves szegénység tömeges harca új erővel bontakozik ki. Országszerte megélénkülnek a szervezett megmozdulások.

72 Az ekkor kezdődő forradalmi fellendülésben a radikális vonások erősödnek, s ebben ismét középponti helyet foglal el a földkérdés az állami megváltás, a kisbérletek és a részletfizetésre történő földvásárlás relációiban.

73 Mint ahogy országszerte, úgy Hajdú megyében is - sőt itt mindenekelőtt - Mezőfi Vilmos harcba lendül, hogy az 1900-ban megalakult, újjászervezett Szociáldemokrata Pártnak új tömeget szerezzen. 1903 végére már nagy tábora van a parasztság körében. Tömegbázisát elsősorban a földmunkások és mezőgazdasági munkások alkotják és főleg Csongrád, Békés, Bihar, Pest, Somogy, Tolna, Torontál, Heves, JászNagykun-Szolnok és Hajdú megyékben nagy Mezőfiék befolyása.

74 Nagyobb tömegtámogatást élvez, mint a független szocialista Várkonyi.

75 Balmazújvároson még akkor sem növekszik jelentősen Mezőfi híveinek a köre, amikor még ez évben több református és evangélikus lelkész - köztük Balthazar Dezső, a későbbi tiszántúli püspök - belép az újjászervezett Szociáldemokrata Pártba. Ezzel a cél nyilvánvaló volt. A vallásos tömegek csalogatása az „újjászervezettek" politikai céljainak támogatására és ha kell egy70 Szókimondó 1902. dec. 5. 71 Fehér A.-Komoróczy Gy. i. m. 44-45. o-on szerepelnek ezek az adatok az 1895-ös üzemstatisztikai felmérés gazdacímtára, Rubinek Gyula: Magyarországi Gazdacímtár (Bp. 1912.), és az 1890., valamint az 1910. évi népszámlálás adatai alapján. 72 Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak ... I. k. 318. 73 Farkas D. i. m. 146. 74 Dolmányos István: Mezőfi és a koalíció (Bp. I960.) 29. 75 Simon P. i. m. 185. 201