A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: A szabad gazdálkodás elterjedése Északkelet-Magyarországon a XIX. század végén

Duna-Tisza közén, ahová Heves megye tartozott, az összes falvak között már csak 14,8% volt.

18 A terület 5 megyéjében csak 80 faluban maradt meg a nyomásos rendszer, s e 80 faluból 1900-ban 37 Heves megyében volt.

19 Megállapítható, hogy a Duna-Tisza közének megyéi között Hevesben terjedt el a század végéig a legkevésbé a szabad gazdálkodás. Borsod megyét a Tisza jobb parti területéhez számították, ahol 1902-ben a helységek 46,1%-ában volt nyomásos rendszer, tehát a kétféle gazdálkodás csaknem egyensúlyban volt. A Tisza bal partján, ahová Szabolcsot és Hajdút kell számítanunk, a nyomásos rendszerű falvak (egyedül az ország tájegységei közül) még többségben voltak (51,4%).

x A vizsgálandó körzet tehát feltételezhetően Magyarországnak olyan része volt, ahol a nyomásos rendszerek visszaszorulása lényegesen kisebb mértékű a század végén, mint a nyugati megyékben. A vizsgált 16 járás adatai általában megerősítik e feltételezéseket, de számos újabb kérdést is felvetnek. A járási összesítések szerint a szabad gazdálkodásra áttért helységek aránya a következő volt; tiszafüredi járás 100° ()

; hatvani járás: 81,8%; gyöngyösi járás 78,2%; tiszadadai alsó járás 61,5%; egri járás 60,8%; pétervásári járás 42,4%; tiszai járás 40%; hevesi járás 33,3%; kisvárdai járás 33,3%; tiszadadai felső járás 28,5%; nagykállói járás 22,2%); nádudvari járás 16,6%); ózdi járás 4%; szendrői járás 0%; nyírbátori járás 0% és nyírbogdányi járás 0%.

21 Az ismertetett arányok alapján a nyomásos és szabad gazdálkodás övezetei jól elkülöníthetők. A Bükk hegyi falvai és Észak-Borsod helységei csaknem teljesen, a Mátra községei részben őrizték meg a nyomásos rendszert (ózdi, szendrői, pétervásári járás). Hasonlóan nyomásos rendszer uralkodott Szabolcs megye középső és keleti járásaiban, és Hajdú megye nádudvari járásában is. A szabad gazdálkodás általánosnak tekinthető a Mátra alján (gyöngyösi, egri, hatvani járás), Heves megye Tisza menti részein (tiszafüredi járás) és erősen terjedt Szabolcs megye Tisza menti falvaiban is (tiszadadai felső, tiszai járás). A Szabolcs megyei szabad gazdálkodású falvak 86%-a a Tisza mellett feküdt. 16 Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam, 1896. 115-16. 1. 17 Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat, 4. k. (1903) 1. 18 Gaál, i. m. 665. 19 ,,A mezőrendőri törvény életbeléptetésekor 42 község állapította meg a nyomásos gazdálkodást, a hat év lejártával 8 község megszüntette, de 3 község újabban rendezte. Ezen körülményből kitűnik, hogy a kisbirtokosok előnyüket látják a szabad gazdálkodás gyakorlatában, mert az összes vármegyebeli 115 község közül jelenleg csupán 37, tehát egy harmada tartja fenn a nyomásos gazdálkodást, a mely a vármegye felső részén túlnyomóan, vagyis 26 községben honosult meg ..." Heves megye levéltára. Alispáni jelentés Heves megye 1900. évi állapotáról. 20 Gaál, í. m. 665. 21 A felsorolt járások az alábbi megyékhez tartoztak: Heves megye: tiszafüredi, hatvani, gyöngyösi, egri, pétervásári, hevesi járás,- Szabolcs megye: tiszadadai alsó, tiszadadai felső, tiszai, kisvárdai, nagykállói, nyírbátori, nyírbogdányi járás,- Borsod megye: ózdi, szendrői járás,- Hajdú megye: nádudvari járás. A számítás forrásai: Heves megye levéltára. Alispáni jelentés Heves megye 1895. évi állapotáról. Szabolcs megye levéltára. Alispáni iratok IX. 1895/56., 60., 91., 92., 97., 104., 105., 107., 109., 113., 114., 117., 150., 152., 157., 163., 167., 168., 171., 173., 175., 177., 178., 232., 235., 244., 245., 246., 249., 250., 251., 252., 253., 254., 256., 257., 258., 259., 260., 261., 262., 263., 264., 265., 266., 270., 271., 282., 284., 285. Ismeretlenek az adatai a nyírbogdányi járásban 5., a nyírbátoriban 6, a kisvárdaiban 10, a nagykálióiban 1, összesen 22 helységnek. (Az összes helységek számának 16,5, szántóterületének 13,7%-a.) Borsod megye levéltára. Alispáni iratok LVI. 5594/1895,- Uo. XL. 3935/1895; CXXII. 12170/1895. Hajdú-Bihar megye levéltára IV.; B, 905/b. Alispáni iratok 1412/1885; 712/1885; 773/1895; 1750/1895; 2628/1895; 2631/1895; 2632/1895. 176