A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)
Történelem – Geschichte - Orosz István: A szabad gazdálkodás elterjedése Északkelet-Magyarországon a XIX. század végén
Orosz István A szabad gazdálkodás elterjedése Északkelet-Magyarországon a XIX. század végén Ismeretes, hogy néhány nyugat-európai országban, így Angliában, Hollandiában és Belgiumban a nyomásos földművelési rendszerek felszámolása már a XIX. század első felében végbement. Nyugat-Európa más területein: Németországban, Franciaországban a század közepétől kezd visszavonulni a háromnyomásos gazdálkodás. 1 Kelet-Európában a változások még később kezdődnek, s csak a század második felében jelennek meg nagyobb számban a nem nyomásos gazdaságok. 2 A két- és háromnyomásos földművelési rendszerek legjellemzőbb vonása a föld egy részének időszakos pihentetése, azaz az ugartartás volt. Természetesnek kell tekinteni azt a történeti szakirodalomban általános felfogást, amely a nyomásosnál modernebb földművelési rendszerek elterjedését az ugarnak a szántóföld egészében elfoglalt részarányával, illetve ennek csökkenésével méri. A kétnyomásos rendszerben a szántóföld felét, a háromnyomásosban harmadát hagyják ugarban, nyilvánvaló tehát, hogy abban az országban, ahol az ugar aránya még nem csökkent az összes szántó egyharmada alá, nem beszélhetünk a háromnyomásos gazdálkodás eltűnéséről. Az is természetes következtetésnek tűnik, minél kisebb az ugar aránya a szántóföld egészéhez viszonyítva, annál jobban visszaszorultak már a nyomásos rendszerek. Minden bizonnyal helyes az a feltételezés, hogy a váltó- és szabad gazdálkodás elterjedtebb volt Németországban 3 , ahol 1878-ban a szántóföldnek már csak 8,89%-a volt ugar, vagy Franciaországban, ahol 1862-ben 18,9% volt, 4 mint Oroszországban, ahol a század végén az ugar és parlag együtt még 36,3%-ot tett ki, 5 vagy Magyarországon, ahol 1871-ben 22,94, 1895-ben 12,51% volt. 6 Az ugar arányának vizsgálata azonban - bármilyen jól mutatja is egy országban a nyomásos rendszerek helyzetét - nem lehet elégséges alap a földművelési rendszerek állapotának kutatásában. 1. Richard Krzymowski: Geschichte der deutschen Landwirtschaft. 2. kiad. (Stuttgart, 1951.) 268-270. Arthur Birnie: An Economic History of Europe 1760-1839. (London, 1962.) 16-18. Eric Kerridge: The Agricultural Revolution (London, 1967.) 295-310. 2 Balogh István: A paraszti gazdálkodás és termelési technika. (Szabó István szerk.: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914. Budapest, 1965) I. 365., 393-94. Wladislaw Rusinski: Rozwój gospodarczy ziem Polskich (Warszawa, 1969.) 202., 205. Eugen Sänduleac: Compendiul istoriei „sistemelor agricole" din Románia. (Eugen Mewes szerk. Terra nostra Bucuresti, 1971.) II. kötet. 181-185. 3 Theodor von der Goltz: Agrarwesen und Agrarpolitik (Jena, 1904.) 8. Krzymowski szerint az ugar aránya Németországban 1878-ban 8,97%. (Krzymowski, i. m. 269.) 4 Statisztikai és Nemzetgazdasági Szemle. 1871. 317. 6 Magyar Statisztikai Közlemények. Űj Sorozat, 4. kötet. (1903) 1. 173