A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Rácz István: Az országos nemesi jogok élesztése a hajdúvárosokban

nevekedik. Hogy azt elébb vagy utóbb meg kell fizetniek, arról kételkedni öncsalás volna. Mennél tovább halad tehát a megfizetés ideje, annál súlyosabbá válik az öszvetsoportozott apróbb summának egyszerre kifizetése, s az kétségen kivül igen sokaknak egész vagyon s gazdaságbeli állapot jókat az elpusztulásig meg fogja zavarni. De mindezeknek következésében ki fogja megtenni azon veszedelem nélkül sokára nem halasztható lépést, mely által az eltévelyedett vagy eltsábitott nemesség kötelességei telyesitésére kényszerítő eszközökkel is szoríttasson, s így a megzavart rend vissza állíttasson. A bizonyos, hogy ez a kerületi kormánynak volna egyenes és hivatalos kötelessége. Hogy az elébbi kötelessége telyesitésén igyekezett is, számtalan határozásain s azon felsőbb helyekre tett feljelentésein kivül, melyekben kétséges helyheztetésének kifejtése mellett a nemességgel való mikénti bánás eránt utasításért esedezett, bizonyítja azon lépése is, mely szerént közönséges egyetértéssel az egész tiszti kar arra kötelezte magát a közönséges gyűlésben, hogy minden tiszt és előljáró a reá esett adót egy holnap alatt a közönséges pénztárba befizesse - külömben mint a maga szabta törvény betsülete vesztett megsértője, hivatalától elmozditottnak tartasson. Azonba ezen jó példának semmi sikere a többi nemességre nézve nints, mert annak jóltévő hatása vagy a belső csábítók vagy idegen tanátsok által elnyomatik. így például - amely jelentést a hajdú városi nemesek neve alatt a kerületi v. kapitányi hivatalnak x-ber 24-én 1883. be adattatott az eránt, hogy ők az adót az ország gyűlése rendeléséig nem fizetik, abban világosan azt adják okul, „mert a szabóltsi első v. ispány úrtól ugy utasíttattak, hogy addig ne fizessenek, mig az ország gyűlése el nem határozza: mert a bétsi és lintzi békekötések állapították meg a constitutionális törvényeket." Ily környül állások között tehát ugy látszik, a volna szükséges, hogy a hajdú kerületi kormánynak ujabbi felső parantsolat által tetetne kötelességévé, hogy az 1824-k észt. nov. 30-kán a 29,538 költ k. rendelést vegye foganatba. Vagy talán még tanátsosabb és czél erányosabb lenne, ha a megzavart teherviselési rend visszaállítása a Hajdú Kerületre nézve most is létező királyi biztosságra bizattatna. Ennek tekintete könnyebbé tenné és biztosítaná a csendesség és jó rend helyreállítását - egyszersmind megkíméltetnének ez által a hajdú városi tisztviselők személyei az ellenek felingerlett s felingerülő nemesek gyülölségétől és bosszújától. Azon veszélyes helyheztetést, melybe a Hajdú Kerület süllyedve van, az ottani kormány hibájának s vigyázatlanságának nem egészen lehet tulajdonítani. Egy részről egy hajdani királyi biztosságnak a nemesség eránt kelletinél messzebb terjesztett pártfogása, Szabólts vármegyének a hajdú városi nemesek személyét maga törvényhatósága alá vonni igyekező szakadatlan törekedése s a nemességnek ebből következett szüntelen való bizgatása, ketsegtetése és tanátsoltatása. A nemesi passusoknak a pazarlásig vitt osztogatása, a hajdú városi nemességnek a szabóltsi tisztújító székekre történt meghivattatása. Másrészről az országos öszveirás némely elveinek a Hajdú Kerületben fen állott rendszerrel való ellenkezése a Hajdú Kerületi magistrátusnak ezen elvek eránt való tisztelete - továbbá annak megdöbbentő tapasztalása, hogy a hajdú városi nemességre való nézve fennforgó kérdések eránt, többszöri sürgető feljelentés után is, a legfőbb helyekről semmi utasitás sem érkezett. Végezetre az elhatározó lépések megtétele eránt éppen emiatt támadt, s még most is fenn139