A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Rácz István: Az országos nemesi jogok élesztése a hajdúvárosokban

álló kétségeskedés és elhatározatlanság, ezek és több ezekhez hasonló környülállások juttatták a Hajdú Kerület dolgait e pontra, ahol most állanak. Ezen történetek belső és külső befolyások, egyszóval az érdeklett morális és materiális erők hatásait gátolni vagy neutrálisaim a hajdú kerületi kormánynak nem egészen vala hatalmában. Azért az, bár a visszaélés legelső észrevételkori figyelmetlenségéért s annak tüsténti elnyomása elmulasztásáért, nem egészen hibátlan is, de a rossznak ily elhatalmasodásáért tsak ugyan menthető, s arra, hogy mások által félrevezetett s annál fogva megtsalattatott lakostársi méltatlan bosszújától amennyire lehet, megkiméltessen, nem érdemtelen. Egyéberánt a feljebbiek szerént magából a dolog természetéből foly, hogy ha a terhek viselésére nézve a nemesek és nem nemesek között igazságos egyenlőség helyreállittatik is, de valameddig Szabólts vármegye, különösen a nemesi utilevelek osztogatása a hajdú városi nemeseknek, a szabóltsi tisztújító székekre való hivogatása, a nemesi öszveirás - más a Hajdú Kerület feletti territoriális jurisdictióba léphetés módjainak próbálgatása általa nemeseket magából a dolog természetéből némi nemű függésbe tartani s igy a kerületi és városi kormányok tekintetét és hatalmát alatsonyitani, sőt pazarlani meg nem szűnik, addig azok közt a tsendesség és törvényes elöljáróik eránti engedelmesség tökéletesen helyre nem állhat. Azért múlhatatlanul szükséges, hogy a tisztelt vármegyének a hajdú városi nemességre nézve, külömben tsak követelt és bitorlott minden befolyása a ./. alatti k. resolutio és az országos kiküldöttségnek azzal egyező védelmezése szerént is a maga utján végképpen szüntessen meg. Hadház d. 24-a. febr. 834. A fellyebbi észrevételek Írásba tétele ólta még zavartabb állapotba jöttek a dolgok a Hajdú Kerületben. Ugyanis azon Kerületnek mostani országgyűlési követje a törvényes munkának a hajdú kerületbeli törvényszékek elrendelését tárgyazó czikkelye eránt tartott kerületi tanátskozások alkalmával, egyenes és világos utasítása ellen, azt sürgette, hogy ezen kerületben eltöröltetvén a városi magisztrátusoknak eddig fennállott első bírósága, N. vármegyékre nézve megállapittatott mód szerént, az első bíróságot tsak a Kerület törvényszéke gyakorolja. A minthogy ez a kerületi ülésekben meg is állapíttatott. Ezen lépésének azt az okát adta a követ a maga ez eránt haza küldött tudósításában, hogy ezen intézet által elesmeri az ország, hogy a hajdú föld donationalis nemesi jussal birattatik és igy megszüntetvén a közt, és a Jász Kun Kerületek és királyi városok közti minden analógia, a Hajdú Kerület vármegyei álladalomra fog emeltetni, következésképpen ezentúl nem tsak gentilitius nemesek, hanem magok a hajdúk is, mint donatarius nemesek, ugy fognak tekintetni. Hogy ezen következtetés vagy tsupa ábrándozás vagy arra czélzó intézet, hogy a nemesség és hajdúság érdekei azoknak képzelődésekben legalább az ámulás eloszlásáig egyesittessenek . . . Azomban azon egyenesen és világos utasítás ellen történt lépésnek tsak eddig is két igen káros következései fejtettek ki. Első ez: hogy mind a kerületi, mind a városi tisztviselők közt, számosan lévén olyanok, akik a dolog valóságos fekvésének tökéletes esmérete mellett a Hajdú Kerület részéről minden vármegyei álladalomra, annyival inkább általános immunitásra való intézet törekedést kivihetetlennek, sőt igazságtalannak is tartanak, ezen képzelődésért a városok két század ólta fennálló törvényhatóságot (mely nélkül azokban a jó rendnek fenn állani lehetetlen) feláldozni nem akarnák, ellenben az ezen résznél tsak igen kevéssel nagyobb rész, képzelt reménytől elragadtatva, a követ lépéseit nem tsak helybe hagyta, hanem azokat tovább is folytatni kivan ja, e 140