A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Rettegi Istvánné: A szerepi „Nemes Communitas Protoccoluma” (Adatközlés)

Ha a felperest kell „exeqálni", és az a hadnagyi szék alá tartozó nemes ember, akkor a főszolgabíró, ha jobbágy, akkor a szolgabíró a földesurával, vagy tisztjével egyetemben hajtja végre az ítéletet. Ezt jelenteni kell a vármegyére, s az „a nótárius által ki fogja adatni a hadnagyi székkel párba". ítéletet csak akkor lehet hozni, ha a két fél már „semmi újabb próbát nem ad ki". Az ítéletet és az executio napját mindkét fél jelenlétében kell kihirdetni. Az inkvizíciót - tanúkihallgatást - köteles a tanács elvégezni. „E végre a tanuk törvényes büntetés alatt hit szerint tartoznak vallást tenni." 12. pont szerint főnemesek és földesurak kivételével a helységben lakó minden nemes a hadnagy törvényszéke alá tartozik, és a statútumoknak engedelmeskedni köteles. Az engedetlent a hadnagy a járásbeli szolgabírónak, ez a Nemes Vármegyének köteles „téladni", ahol „íiscalis actio fog ellene meghatároztatni". Ha főnemes sérelmének orvoslását alacsonyabb sorsú nemes ellen a hadnagytól kéri, a hadnagyi tanács „reá nézve nem kedvező ítéletének is szinte olyan ereje lészen". Azonban nem vették a statútum érvénye alá azokat a nemeseket, akik földesurukkal a törvénykezésre nézve külön egyezségre léptek. - Jogában áll úgy a „donatárius", mint az „armalista" nemesnek „jussa sérelmének orvoslását és akárminémü keresetét a Törvény szokott, de költségesebb utján is folytatni. Aki azonban a hadnagyi szék előtt kezdte, másutt nem kezdhet pert." A 13. pont alapján az újonnan beköltözött nemest a nemesi lajstromba csak a vármegyének a főszolgabíró által adott utasítása alapján jegyezheti be a hadnagy. A nemesség jegyzékét a hadnagyok választásakor a hadnagynak kiadják, melyet az utána következőnek mindig át kell adni. A lajstromból senkit kitörülni vagy beleírni a főszolgabíró tudta nélkül - aki ezt a vármegyére jelenti nem lehet. Ha a nemesek közül valamelyik meghal, s gazdaságát fia, vagy veje, vagy más is veszi át, arról a hadnagy jelentést tenni köteles, és ezt a főszolgabíró előtt a Nemesi Tanács protocollumába feljegyeztetni - „Mindez pedig a Ns. Debrecen városába lakó nemességre csak personalia, nem pedig ad íundos civiles értetődnek." Az új statútumok szerint a hadnagy választások folyó évben pünkösd másodnapján kezdődnek az egész vármegyében. Az új statútumok utáni lapokon a bejegyzések nem mindig időrendben követik egymást. Némelyik oldalon esetleg üres hely maradt, oda későbbi eseményt is beírtak. Az oldalszámokat mindenkor közöljük. 1812. április 8-án lúdlopásért ítéltek el egy asszonyt, aki a ludat egy ifjú nemes házához vitte, ahol együtt ették meg. Mind a kettőt 8-8 forintra büntették. Az ügyet lezáró reverzális részben eltér az eddigiektől: „Ha pedig lopásbeli hibám által Bírák Uraimék eleikbe kerülnék, ezen mostani hibám is fedeztessen fel, és soha is ide haza az én állapotom ne igazíttathasson, hanem adódjék fel a Ttes Szolgabíró Urnák, vagy egyenesen a Ttes Vármegyének." - November 18-án egy nemes fiának megveréséért az ellenféllel megegyezett, aki az 1 rénes forintot váltóban megfizette. 1813. február 18-án az ítélet szerint „farkas által leontott" sertés miatt, „miután a legkisebb tanúbizonysága sincs annak, hogy a kanász korhelysége miatt történt -" a kárt a tulajdonos viseli. Május 24-én együtt tanácskoztak a jobbágyság elöljáróival ifjak verekedése ügyében. Büntetésük 24 forint „amiből 14-et elengedtek, 11 pedig a vére101