A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Történelem - Kiss Sándor: A Debreceni Református Kollégium diákjai és professzorai 1849–1912

Nehogy azonban az a vád érhesse őket, hogy a fegyőrség viselkedése váltja i a lappangó forradalmi hangulat aktiv kitörését, a fegyőrség szárnyparancsokságának is meghagyja, hogy utasítsa a legénységet a diáksággal szemben tiérsékelt, indulatoskodás nélküli magatartásra.

14 Annak ellenére, hogy a főispán szárnyparancsoksághoz küldött utasításátak az a tendenciája, hogy a fegyőrség kerülje a provokációt, mégis a katonaágot őrváltáskor a Kollégium előtt állítják fel s néha a katonák még a tanerembe is bemennek. A tanári kar aggódva figyeli ezt s mielőtt még újra kiobbanna valami forradalmi megmozdulás, megkérik a püspököt, járjon közien, hogy a katonaságot őrváltásra menetele előtt a városban máshol állíták fel.

15 A püspök közbenjárására a kerületi katonai parancsnokság még tovább négy az óvatosságban és egy rendelkezést küld az egyházkerület vezetőségétez, hogy a városban kinnlakó diákok magaviseletére a szállásadóik kötelesek igyázni, és ha a náluk lakó tanulók törvényellenes dolgot cselekednének, azoníal jelenteniök kell. Ennek a rendelkezésnek a megtartásához az egyház vezeősége a polgármester segítségét kéri.

16 A Kollégium tanárkara, hogy a súrlódást mindenképpen megakadályozza, negparancsolja a diákoknak, hogy tűz esetén a Kollégiumban lakók a Kolléfiumban, a kinnlakók szállásaikon maradjanak, nehogy a tűzoltásban szabály izerint részt vevő csendőrség és a tűzoltásban felhevült ifjúság között viszály keletkezzék. Ezt a rendelkezést közlik a városi tanáccsal is.

17 Nem sokáig tartott a diák-tűzoltóság munkájának szünetelése. A következő tűzeset alkalmával, amely nem sokáig váratott magára - még a XIX. szádadban is igen gyakori volt a tűz Debrecenben -, fájdalmasan tapasztalták a liák-tűzoltóság hiányzását. Lederer altábornagy sajnálkozását fejezte ki a püspöknek, hogy az eddigi tűzvészek alkalmával magát mindig dicséretesen viselő :anulóifjúság az egyház elöljárósága által a tűzoltástól el van tiltva, s hogy izok távolléte a legutóbbi alkalommal igen érezhető volt. Az altábornagy kérte i püspököt, hogy a tiltó rendelkezést vonják vissza, mivel ő a térparancsnokkal is a rendőrszázadossal együtt a városi tanács előtt kijelentették, hogy ezután a katonaság és a csendőrség a tűzoltásban a legkisebb részt sem vesz s ha megjelenik, ez csak azért fog történni, hogy a mentendő bútorokra vigyázzon. Ezáltal megszűnik az a veszély, hogy az ifjak és a katonaság vagy csendőrség között összeütközés támadjon.

18 A püspök úgy intézkedik, hogy a Diáktűzoltó Társaságot a régi mód szerint állítsák vissza, vagyis egy felügyelő tanár minden működését figyelemmel kísérje.

19 Március 15-ike csendes megünnepléssel telt el. Az egyház és a város vezetősége igyekezett mindent megtenni, hogy az ifjúságot forradalmi tevékenységtől visszatartsa, amely kellő szervezés nélkül úgyis hiábavaló volna s a reakció csak még keményebben sújtana le rájuk. A kerületi főispán azonban még attól is félt, hogy a Rózsa Sándor-féle zeke viselésével is izgatást követnek el, ezért szigorúan megtiltotta, hogy a diákság ilyet viseljen.

20 14 Ua. 1850/51. 135. sz. 15 Ua. 1850/51. 141. sz. 16 Ua. 1850/51. 144. sz. 17 Ua. 1850/51. 144/2. sz. 18 Ua. 1850/51. 150. sz. 19 Ua. 1850/51. 150/2. sz. 20 Ua. 1850/51. 188. sz. 251