A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: A Severusok és Dácia

Ballá Lajos A Severusok és Dácia A kutatás a Severus-kor

1 jelentőségét a dunai tartományok, köztük Dácia történetében már régebben felismerte,

2 s vázolta a térség korabeli szerepének, fejlődésének néhány jellemző vonását is. Auktorforrásaink tükrében elsősorban az illyricumi hadseregeknek a 193-197. évi polgárháborúk idején, Septimius Severus hatalomra kerülésével kapcsolatban, majd a Severusok uralkodásának későbbi éveiben játszott meghatározó politikai szerepe rajzolódik ki.

3 Ezt a képet jól kiegészítik a szenátori és lovagi cursus-feliratok adatai, ill. a prosopographiai vizsgálatok eredményei,

4 s általában a kor hadtörténetére fénytvető források,

0 amelyek a provinciacsoport megnövekedett katonai-politikai jelentőségét mutatják.

6 A kor további sajátos jelensége az a nagyarányú mozgalmasság, „prosperitás", amely főként epigráfiai meg régészeti emlékek alapján a III. század első évtizedeiben egyes dunai városi körzetekben - leginkább a katonai táborok közelében megfigyelhető.

7 1 Összefoglalóan: M. Platnauer, The Life and Reign of the Emperor Lucius Septimius Severus. (Oxford, 1918); /. Hasebroek, Untersuchungen zur Geschichte des Kaisers Septimius Severus. (Heidelberg, 1921); M. Rostovtzeti, The social and economic History of the Roman Empire

2 (Oxford, 1957) 393 skk.; S. N. Miller, in: САН XII

2 (Cambridge, 1956) 1 skk.; A. Calderini, I Severi. La crisi delF impero nel III secole. (Bologna, 1949); E. M. Schtajerman, Die Krise der Sklavenhalterordnung im Westen des römischen Reiches. (Berlin, 1964) 292 skk.; ld. még G. Walser-Th. Pekáry, Die Krise des römischen Reiches. Bericht über die Forschungen zur Geschichte des 3. Jahrhunderts (193-284 n. Chr.) von 1939 bin 1959 (Berlin, 1962) 1 skk.; G. Aliöldy, BJb 168 (1968) 112 skk. és A. R. Birley, BJb 169 (1969) 247 skk. továbbá újabb irodalommal. 2 Ld. különösen M. Rostovtzeti, i. m. 406 sk; Dáciára: H. Schiller, Geschichte der römischen Kaiserzeit 1/2. (Gotha, 1883) 732.; C. Daicoviciu, Siebenbürger im Altertum. (Bukarest, 1943) 125., 158.; Pannoniára: A. Mócsy, Pannónia. RE Suppl. 9 (1962) 563 skk. 3 Az adatokat összeállította /. Hasebroek, i. m. 16 skk.; legutóbb: G. Altöldy, i. m. 115. Pannóniai vonatkozásban részletesen J. Fitz, Acta Arch. Hung. 14 (1962) 89 skk. 4 Összefoglalóan: G. Altöldy, i. m. 112 skk. további irodalommal; ld. még /. Fitz, i. m. 89 skk.

; uő., Latomus 25 (1966) 831 skk.; uő., Latomus 28 (1966) 126 skk.; R. Saxer, Untersuchungen zu den Vexillationen des römischen Kaiserheeres von Augustus bis Diokletian. Epigr. Studien 1. (Köln-Graz, 1967) 43 skk. és hozzá: L. Bállá, Acta Classica Univ. Debr. 5 (1969) 134 sk. 5 Ld. J. Fitz, Acta Arch. Hung. 14 (1962) skk; máig alapvető: E. Ritterling, Legio. RE 12 (1925) 1308 skk. Ujabban Id.: G. Altöldy, BJb 166 (1966) 638. (Nr. 347); R. Saxer, i. m. 43 skk. 6 Vö. M. Rostovtzeti, i. m. 401 skk; G. Walser-Th. Pekáry i. m. 70 skk.; S. N. Miller, i. m. 32. 7 Ld. M. Rostovtzeti, i. m. 406 skk.; újabban különösen Pannoniával kapcsolatban: 8-9. j. és A. Mócsy, Acta Arch. Hung. 15 (1963) 434 skk. 89