A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: A Severusok és Dácia

A dunai tartományok Severus-kori történetének tanulmányozása az utóbbi évtizedekben elsősorban a két Pannónia vonatkozásában hozott különösen figyelemre méltó, más illyricumi provinciákkal kapcsolatban is jól hasznosítható eredményeket.

8 E vizsgálatok nyomán még világosabbá vált a hadsereg politikai és gazdasági jelentősége, a Severus-kori „virágzás" erősen konjunkturális jellege, a korszak ellentmondásossága.

9 Jóllehet a Severus-kor történetének kérdéseivel több monografikus öszszefoglalás és kiterjedt tanulmányirodalom foglalkozott,

10 a kutatásban kialakult kép ma még korántsem tekinthető minden lényeges ponton kielégítőnek. Különösen vonatkozik ez pl. o. az egyes dunai provinciák sajátos fejlődésének, Severus-kori helyzetének feltárására.

11 Pedig e tartománycsoport katonai, társadalmi és gazdasági viszonyainak részletes vizsgálata nélkül nem alakulhat ki új, modern szintézis a principátus egyik legfontosabb időszakáról. A Dácia-kutatás számottevő eredményeket mondhat magáénak a tartomány Severus-kori történetének vizsgálatával kapcsolatban,

12 az itt felmerülő problémák rendszeres áttekintésére azonban még nem került sor. A következőkben, néhány különösen fontosnak vélt kérdéscsoportot illetően erre teszünk kísérletet.

13 1. Hadtörténet A kor történetének egyik legfontosabb problémája Dácia vonatkozásában is a katonai-politikai helyzet alakulása. 193 tavaszán a exercitus trium Daciarum más dunai seregekkel együtt Septimius Severus oldalán sorakozott fel; e kezdeményezés ill. állásfoglalás előzményei nem kis mértékben minden bizonnyal még a Commodus-kor és a markomann háborúk eseményeire ve 8 Összefoglalóan: P. Oliva, Pannónia and the Onset of Crisis in the Roman Empire. (Praha, 1962) különösen: 311 skk és hozzá: A Mócsy, i. m. 434 skk.; uő., Pannónia. RE Suppl. 9 (1962) 563 skk és passim; L. Barkóczi, Acta Arch. Hung. 16 (1964) 257 skk és passim. A katonai történetre részletesen: J. Fitz, i. m. (3. j.) 25 skk. 9 Mócsy A., AntTan 9 (1962) 198.-Ann. Univ. Budapest. Sect. Hist. 5 (1963) 10.; uő., i. m. (9. j.) 434 skk.; L. Ballet, Acta Classica Univ. Debr. 2 (1966) 89 skk., P. Oliva, i. m.

; E. M. Schtajerman, i. m.

; Id. Mócsy id. munkáit a 8. jegyzetben. 10 Ld. főként az 1. j. irodalmát. 11 Pannónia II—III. századi történetére ld. a 8-9. jegyzetet; Dalmatia: G. Alíöldy, Bevölkerung und Gesellschaft der römischen Provinz Dalmatien. (Bp. 1965) kül. 206 skk. és hozzá: Balla L., AntTan 13 (1966) 141 skk.; Moesia superior: A. Mócsy, Gesellschaft und Romanisation in der römischen Provinz Moesia superior. (Bp. 1970) passim. 12 Ld. különösen: С. Daicoviciu, Siebenbürgen im Altertum. (Bukarest, 1943) 125., 158.; uő., Studii Ciasice 7 (1965) 237 skk.; uő., AMN 3 (1966) 153 skk.; M. Macrea-D. Tudor, Istoria Rominiei I. (Bucuresti, 1960) 345 skk.; D. Tudor, Latomus 23 (1964) 271 skk., kül. 274 skk., 297 skk.; N. Gostar, Studii si Cercetári Stiintifice 1963, 259 skk.; 1964, 299 skk.; uő., Analele Stiin^ifice ale Univ. „AI. I. Cuza" din Iasi. (SN) Sect. III. a. Istorie, 14 (1968) 93 skk stb. 13 Ld. még: Acta Classica Univ. Debr. 6 (1970) 61 skk. 14 Ezekre az időszakokra összefoglalóan ld. W. Zwikker, Studien zur Markussäule I. (Amsterdam, 1941); A. Mócsy, Pannónia. (2. j.) 555 skk.; A. R. Birley, Marcus Aurelius. (London, 1966) 194 skk. további irodalommal; F. Grosso, La lotta politica al tempo di Commodo. (Torino, 1964) és hozzá D. Kienast, Gnomon 38 (1966) 596 skk. 90