A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Természettudomány - Fintha István–Aradi Csaba: A debreceni Nagyerdő madárvilága

Fintha István-Aradi Csaba A debreceni Nagyerdő madárvilága I. A Nagyerdő, Debrecen város életében régi idők óta nagy jelentőséggel szerepel. Fontosságát, a fás vegetációban rohamosan szegényedő Alföldön, korán felismerték, s bár az Árpádházi királyok kora óta már szigorú szabályozó rendelkezések óvták (27, 52), kiterjedése erősen csökkent. Napjainkra a régi, hajdan még összefüggő erdőtakaró, folytonossága megszűnvén, teljesen feldarabolódott (3, 4, 19, 70, 73). így, Debrecen erdeje, a Nagyerdő is a Tisztántúl erdős- (Festuco pseudovinae-Quercetum roboris) később kultúrszeppjén szigetszerűvé vált. Csökkenő területe csak a felszabadulás utáni okszerű erdőgazdálkodás megindulásával stabilizálódott. Növényzetét neves botanikusaink részletesen feldolgozták (52, 53, 61, 62), zoológiai téren azonban csak adatszerű, rövid közlemények alakjában informálódhatunk róla (21, 31, 40, 41, 50). Ez adatok is, minden értékük ellenére, szétszórtak, hézagosak, nehezen használhatók. Madárvilágát a tudományos élet ezért nem ismeri összefüggéseiben máig sem, bár a szórványosan megjelenő cikkek igyekeztek bemutatni érdekességeit (1, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 15, 16, 29, 35, 38, 39, 40, 41, 42, 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49, 54, 55, 56, 51, 58, 59, 60, 65, 66, 67, 68, 71, 72, 76, 77, 79, 80). Nagy Jenő munkáján kívül (45) jelentős, átfogó ornithologiai feldolgozása nem ismert. Köztudott, hogy az erdős sztyeppék erdőfoltjai gyűjtőhelyeivé válnak Alföldünk víztől távoli, erdei madárfaunájának (vö.: 25.). így történt ez a Nagyerdő esetében is, mint a környék többi erdeinél is. Miután a megváltozott ökológiai viszonyok az élővilágot is alapjaiban átformálták, nem kevéssé érdekes kötelesség megvizsgálnunk a kialakult új cönózis-rendszert, annak korábban kezdődött szukcesszióját végigkísérve a napjainkban előálló viszonyokhoz alkalmazkodó madárvilág új arculatának kialakulásáig. Hosszú idők megfigyeléssorozata alapján kíséreljük meg bemutatni a debreceni Nagyerdő madárvilágát. E munkánkban a madárélet változásainak, alakulásának dinamikáját ábrázolva törekszünk összefoglalni az eleddig megjelent irodalom legfontosabb vonatkozó utalásainak felhasználásával kiegészített adatainkat. Szeretnénk rávilágítani ugyanakkor a mai madárvilág kialakulásának dialektikájára, a régi idők viszonyai, a jelen állapotok, valamint a fejlődés perspektívái sorozatából összekapcsolódó egység részeinek alapvetően különböző jellegű voltára is. 5