A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Művészettörténet, Iparművészet - É. Kiss Sándor: A hajdúhadházi „Ócska” templom
Valószínű, hogy a megégetett jegyzőkönyvek sem beszéltek a templom építőiről. Ezek az iratok aligha tartalmaztak a letelepülésnél korábbi eseményeket. A XVI. sz.-ban a török pusztítás, majd az 1594. évi krími tatár betörés rommá és pusztasággá változtatta Hadházt, s joggal feltételezhető, hogy a község birtokán levő, korábbi időből származó oklevelek és irományok - ha egyáltalán voltak ilyenek - mind elpusztultak. A XVIII. sz.-tól kezdve megsokasodtak az egyházra vonatkozó jegyzőkönyvi adatok. Innen tudjuk, hogy a torony tetejét 1743-ban megújították. Erre azért volt szükség, mert a régi tető 1740 körül leégett. Hogy a torony tetőzete eredetileg olyan volt-e, mint azt a képen láthatjuk, nem tudjuk. ,,1742. die 25 Juli kezdett a Ns Tanács a Torony Renovátiójához, mellyel is mind kivül belől megújittatott, mésszel és beléje rakott erős vas rudakkal, s kik azon szent munkára mit conferáltak, igy következik két publicatio 15 után." 1 " Ezután következik 140 név az adományozott összeggel. A Szunák, Csiszárok, Szentek, Galambosok, Kunok, Szegediek, Kisek, Nagyok, Szabók, Sőrések, Hatháziak stb. s a többi Hadházon ma is jól ismert nevek közt a névtelen adományozók is megtalálhatók így: Egy szegény árva, Szegény özvegy asszony, Szegény legény . . .' 7 A toronytető újjáépítésére nézve a tanács megegyezett Molnár János derecskéi ácsmesterrel a munkadíjban, ő azonban az előleggel odább állt. Végül 1743-ban a szintén derecskéi lakos Orbán Mihály nevezetű ácsmester készítette el a torony tetejét az alábbi alku alapján: „50 rhénes forint, 6 köböl búza, egy pár csizma, napjában két ittcze bor és 2 poltura árú pálinka. Melly dolognak elvégzésére Isten segítse velünk edgyütt!" 18 A népesség szaporodtával 1759-ben az északi oldalon a templom falát a toronytól kezdve 10 öl hosszúságban lebontották, s helyébe oszlopokat rakván, 3 öllel kijjebb hozták. 1777-ben ugyanígy és ugyanennyire a déli oldalon nagyobbították meg. Az előbbi alkalommal a költség 854 forint és 24 krajcár volt. 1 " Az eredeti templomtető teljes hosszában olyan lehetett, mint az apszis teteje. A képen látható formáját mind a falazat, mind a tetőzet ez után az átalakítás után kapta, s lényeges változtatás nélkül ebben a formában állt egészen a lebontásig. Eredeti a sokszögletű, támfalas, gótikus apszis, melynek ablakai a bővítés alkalmával barokkos díszítést kaptak. Ebben az időben a barokk az uralkodó stílus az építészetben, s ennek népi változatát mutatja a templom. A kijjebb hozott falak ablakai az eredeti ablakok mintájára készültek. Külső díszük szintén barokk. Gótikus modorra vallanak a templomfal támoszlopai, melyek közül a képen a déli oldal nyugati végén levőt láthatjuk. Tiszta barokk formát mutat a portikus, a bejárati csarnok. Paralelje észak felől is megvolt. Valószínűleg a bővítés alkalmával építették. A homlokzatán látható 1820 bizonnyal a renováció évszáma. A templom kerítése, mint azt a keleti bejárat felett levő kőtábla mutatja, 1654-ben készült, mégpedig fából, ahogyan Rápóti Mihály hatházi praedikátor uram által 1677-ben írt naplóból kivehető: többek között írja, hogy 1677-ben 15 Publicatio = közhírelés, hirdetés, adakozásra való felhívás. 16 Tanácsi jegyzőkönyvek 1742. HBML. Továbbiakban Tjkv. 17 Tjkv. 1742. 18 VU. 1858. július 11. Ht. 1928. 135. 1. 19 Tjkv. 1759. 498
