A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Művészettörténet, Iparművészet - É. Kiss Sándor: A hajdúhadházi „Ócska” templom

december 3-án a kurucok Hatházat elfoglalták, s a német hadak közeledésének hírére december 8-án házakat, kunyhókat, s templom kerítését megégették.

20 Rápóti azon állítása, hogy 1677-ben a templom kerítése felégettetett, ellenkezni látszik a keleti kapu felett levő kőtábla feliratával, mely szerint a templom 1654-ben „moeniis" vagyis kőfallal köríttetett, mert ha kőfal volt, amit a „moenia" jelent, nem lett volna felégethető, jegyzi meg az egyház krónikása, Bartha Mihály.

21 Ö sem tartja persze lehetetlennek, hogy eredetileg fakerítése volt a templomnak. Ezt a kőfalat a hajdúk erődnek építették arra az esetre is számítva, hogy fegyverrel kell magukat védelmezni az ellenség ellen. Az 1858. évi képen a lőrések nem láthatók, mert ahogy a szemtanú leírja, be voltak tapasztva. Kis helyen a kőkerítés már akkor beomlott, és sövénnyel pótolták. Az eredeti kerítés erőd jellegére utal a vaskos kövekből épített keleti boltíves kapu. A déli, barokk stílusú bejárat már békésebb idők tanúja. Valószínű, a kerítés renovációjakor 1733-ban készült, amikor már a törököt kiűzték hazánk földjéről, és már kalandozó hordák nem fenyegették többé a lakók életét és vagyonát. A későbbi időben a bekerített templomudvar már csak gyülekező hely a publikációk meghallgatására. A kerítés déli és nyugati falszegelete kútszerűleg mélyített kör alakú granárium, magtár, eredetileg háborús végszükségben való gabona felhalmozására épült. Majd a békésebb időszakokban az egyház magtára lett, mint azt egy protocollum inquisitionale, azaz az egyház magtárából történt gabonalopás kö • rülményeit vizsgáló jegyzőkönyv is bizonyítja: „Első Tanú, K. Szabó János önként vallya, egy bizonyos éjtszaka a Templom mellett levő Kis malomba fogván

22 láttam, hogy egy ember jön ki a Templom kerítéséből és életet viszen."

23 A keleti falazat belső oldalánál emelkedett a fából épült kisebb, úgynevezett harangtorony. Tetőzete azonos a nagyobb toronyéval. Efféle fatornyot Szabolcsban többet is találunk. A templom felkerítésének történetét és a kerítés jelentőségét örökítette meg az a kőtábla, amely a kerítés keleti kapuja fölött volt beépítve. „Psal. 144. V. 15. Beatus populus, cuius Jehova Deus. Psal. 127. V. 1. Nisi Jehova custodit civitatem, frustra sedulus sit custos. Róm. 8. V. 31. Deus pro nobis, quis contra nos. In sacrum decus Haec Dei aedes circumdata est moeniis cura et industria totius universitatis Hathasiensis pro tempore capitanei supr. gener. ac egr. dni. Pauli Balku ductoris no Nicolai Katona civib no Gaspari Sipos, Steph, Szőlős, Mich, Csöregh, Johan. Szabó etc. Anno D 1654 die 20 Augusti. Renovatum anno 1733." 144. zsoltár 15. verse: Boldog az a nép, melynek a Jehova az Istene. 127. zsoltár 1. verse: Ha a Jehova nem őrzi a várost, hiába éber az őr. Róm. 8. rész 31. verse: Ha Isten velünk, ki ellenünk. Istennek eme háza szent ékességül falakkal keríttetett körül az egész hadházi közönség gondosságából és szorgalmából, nemzetes és nagyságns Balku Pál főkapitány úr, nemes Katona Miklós hadnagy, nemes Sipos Gáspár, Szőlős 20 VU. 1858. júl 11. és Emi. 1872. 21 Emi. 1872. 22 Malomba fogni = a szárazmalom járgányába, meghajtó szerkezetébe a lovat befogni. 23 Protocollum inquisitionale 1807. január 6. DÁL. 32* 499