A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Ujváry Zoltán: Esővarázsló termékenységi rítusok

Ujváry Zoltán Esovarázsló termékenységi rítusok 1. Az agrárrítusok körébe tartozó néphagyományok közül különösen figyelemre méltóak azok a szertartások, mágikus tevékenységek, amelyek az eső előidézésére, esővarázslásra irányulnak. Ezeknek a rítusoknak a célja az, hogy a száraz időjárást megváltoztassák, az égre felhőt és abból a mezőre termékeny esőt varázsoljanak. Az esővarázsló szokásoknak különösen szép példáival találkozunk a balkáni népek hagyományában. Thessalia és Macedonia görög lakosai, amikor már hosszú ideje tart a szárazság, gyermekcsoportot küldenek a határbeli kutakhoz és forrásokhoz. A csoport élén virágokkal díszített leány halad, akit a társai vízzel hintenek le. Ezalatt sajátságos dalt énekelnek, amelyben esőért könyörögnek.

1 Más forma szerint a gyermekek házról házra járnak. A csoport élén haladó gyermek meztelenre vetkőzik. Testét lombbal, fűvel fejétől lábáig beburkolják. Társai énekére minden ház udvarán táncol. A házbeliek a táncoló gyermeket vízzel öntik le.

2 A görög példákhoz hasonló rítusok nagyszámú variánsait találjuk meg a délszláv népeknél és a románok körében, valamint elvétve, a délszlávokkal érintkező magyarok hagyományában. A délszláv esővarázsló szokásokra már a múlt századtól kezdve vannak lejegyzések a magyar folyóiratok, újságok hasábjain. Az idevonatkozó közlésekre utaló megjegyzés szerint a délszláv, elsősorban a szerb-horvát esővarázslásról, az ún. dodola szokásról a korai magyar szakirodalomban részletesebb leírásokat találunk, mint a szerb és a horvát szakmunkákban.

5 Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia keretébe tartozó népek népköltészete, néphagyománya iránt nem kis érdeklődést tapasztalunk a magyar értelmiség körében már a múlt század közepén. Sok esetben a magyar szokásoktól, hagyományoktól eltérő, a külsőségekben is feltűnő jelenségek vonták magukra a figyelmet. így, főleg a magyarokkal együtt élő szlávok viseletére, népszokásaira vonatkozólag elsősorban a napilapok és a hetilapok hasábjain számos közlés látott napvilágot. Különösen felkeltette az érdeklődést az agrárrítusok körébe tartozó délszláv dodola szokás, amelynek számos változatát közölték a különböző újságok, folyóiratok és monográfiák. Ezek a lejegyzések a dodola szokás területi elterjedésére, gyakorlására és különböző formájára igen hasznos adalékul szolgálnak. A magyar szakirodalomban publikált adatok után utalunk 1 Frazer J. G.: The Magic Art, I. New York, 1951. 273. 2 Andrian F.

: Über Wetterzauberei. Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien, XXIV. 1894. 84. 3 Gunda В.: Ungarisch-südslavische ethnographische Forschungen. In: Ungarische Balkanforschung (Red.: GálS.), Budapest, 1944. 26. 447