A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Varga Gyula: A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

Éppen azért a birtokkategóriák változása nem csupán a jószágok számának a változását vonja maga után, hanem eltolódás mutatkozik a jószágfajokban, s a jószágok minőségében is, ami azt is mutatja, hogy - bár az alapvető formai vonások az egész községre vonatkoznak - az egyes birtokkategóriákban a jószágtartásnak más és más minőségi vonásai fedezhetők fel. Ha csak a szarvasmarhatartást vesszük figyelembe, akkor is megállapítható, hogy pl. az intenzív ökörhizlalás elsősorban a felsőbb kategóriákra jellemző (nyilvánvalóan azért, mert a hizlaláshoz szükséges kiegészítő abraktakarmány megtermeléséhez szükség van szántóföldre). Ugyancsak a módosabb 4. táblázat Magánkézben levő föld Jószágok száma 1 holdra esik (db) szarvasmarha 1740 704 1204 1,6 1800 454 1328 3,— 1803 703 1199 1,6 1807 — 1621 1808 801 —• 21850 905 899 11895 1653 1570 1,— gazdák foglalkoztak bikaneveléssel, sőt a tinónevelés, a cserebere is a módosabb gazdákra volt jellemző. A kisebb földdel rendelkezők ezzel szemben a tehéntartással, elletéssel, borjúneveléssel igyekeztek állományukat - egyben vagyonukat - gyarapítani.

24 A vagyoni kategóriák még sok más vonatkozásban érdekes variánsokat eredményeznek a tartásmódban, legeltetésben, takarmányozásban, az istállók formájában, berendezésében, sőt ezen túl az egész gazdasági udvar megtervezésében, beosztásában. Ezért e fejezetben érdemes lesz néhány pillantást vetni a vagyoni helyzet alakulására, vagyis a társadalmi rétegződésre. A szántóföldek megoszlása a következő volt (5. sz. táblázat): Ebben az esetben nem a birtokkategóriák konkrét területe érdekes.

25 A táblázat csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy községünkben nemcsak a nagybirtok, de még a nagyparaszti birtokforma is hiányzik. A lakosság zöme - bár személyében szabad paraszt - valójában minimális földterülettel rendelkező 23 Ebben az időben Arad megye több községében 1 hold földre 0,18 szarvasmarha jutott. Gaál, 1966. 225 24 így közelebb kerültek ahhoz a kategóriához, melyet Gaál László „udvaros állattartásnak" nevez. Gaál, 1966. 26. 25 A szántóföld mellett ugyanis jelentős lenne a rétek területének beszámítása. Ez azonban még bizonytalanabb területmegjelöléseket adna, hiszen a különböző összeírások hol ,,székét széna", hol ,,kaszás tét" elnevezéssel jelölik a rét nagyságát. A ,,kaszás tét" nagyságát még a felhasznált legutolsó 1850-ből származó összeírás is 800-1000 négyszögölben jelöli meg. Hozzá számítva a kb. 200 négyszögöles „kapás" egységben megadott szőlőterületet, a többnyire ,,nyolcadokban" (1/8-15/8) megadott s négyszögölre igen nehezen átszámítható belső telkeket s nem utolsósorban a fel nem osztott legelőket, úgy hiszem, a birtokkategóriák pontos kiszámítása meghaladja jelen dolgozat kereteit. 22* 339