A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Varga Gyula: A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

5. táblázat Birtok 1715 1720 1728 1740 1800 1803 1805 1808 1828 j 1850 Kategória (hold) fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % fő % 50—100 20— 50 15— 20 10— 15 5— 10 0— 5 0 1 5 7 6 2 4,7 23 33 29 9 1 10 16 49 8 1 12 19 58 9 4 11 39 93 10 3 7 25 59 6 3 49 124 18 1,5 25 64 9 2 161 143 0,6 53 46 2 11 159 144 1 4 49 45 10 173 153 3 51 45 1 15 184 150 0,3 4 52 43 1 12 171 179 0,2 3 47 49 1 2 22 222 256 0,2 0,4 4,2 42 50 kisparaszt. Az is feltűnő, hogy az alsó kategóriák száma egyre nő, tehát a meglevő kevés föld is egyre aprózódik. Így érthető, hogy ebben a gazdálkodási formában mind nagyobb szerephez jut a jószág. A község irányításában mindig ez a kisparaszti tömeg volt a hangadó. Jellemző, hogy a szabadalom által nyert jogkörüknél fogva erre a rétegre épült belső önigazgatási rendszerük is. Ez a szervezet rendkívüli jelentőséggel bírt a falu gazdasági rendszerének kialakításában. Itt, ahol földesúri érdekek közvetlenül nem szólhattak bele a falu életébe, a közösség demokratikus formák közt határozta el a határbeli földek beosztását, használati rendjét éppen úgy, mint a közterhek viselésének módját, valamint a társas együttélés jogi formuláit.

26 Ha e belső önigazgató tevékenységet mélyebben megfigyeljük, szembe tűnik, hogy az állattartás az egész közvélemény gondolkodásában milyen fontos szerepet töltött be. A falu települési képét zárt egységbe fogta a Berettyó egykori mocsárvilága (1. kép). A falu maga a XII. sz.-tól kezdve egy kiemelkedő szigeten települt, melyet teljesen körülvett a víz. A XIX. sz. harmincas éveitől házhelyek céljára kiosztották a falutól nyugatra fekvő másik Szigetet is, mely korábban a község gyepűvel körülvett káposztás kertje volt. (Ez a magyarázata a porták gyors szaporodásának.)

27 A keleti sziget lett a „város" központja. Itt egykor valószínűleg szláv eredetű földvár állott s feltehetőleg ezen épült a falu egykori földesurainak, a Bocskai családnak a kastélya, ahol maga a fejedelem is születhetett.

28 Ezt a szigetrészt nevezték később Varos-nak, míg a másik települési központot mai napig Sziget-пек nevezik. A két sziget között keskeny ér húzódott, melyen a kertbe menő emberek számára ideiglenes átjárókat építettek. A népi emlékezet szerint egy keskenyebb szakaszon nádpallót építettek fűzfavesszővel összekötözött nádlevélből és lecövekelték, hogy a tavaszi áradás el ne vigye. Az évről évre elavuló, korhadó nádpallót folyton újítani kellett s így az lassan a vizet feltöltötte s később kb. az 1890-es években, amikor a lecsapolások következtében az ér kiszáradt, földhányással is megerősítve - valóságos gát épült a két sziget között.

29 26 Varga, 1960. 110-127. 27 Hunyadi, 1936. 48.; L. még az 1828., 1850-es összeírásokat. 28 Varga, 1960. 72. 29 A nádpallót Györífy István bürhíd néven ismerteti. Györífy, 1908. 5. 340