A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Néprajz - Szabadfalvi József: Az extenzív sertéstenyésztés emlékei Magyarországon
10. kép. Erdei munkások, szénégetők, pásztorok erdei kunyhója. Mogyoróska, Abaúj m. Nagy Benjámin felv. ungvári udvarbíró és számtartó részére kiadott utasítás a sertéstenyésztésről a következőket tartalmazza: „ . . . ahol penig . . . makkos erdeink vannak az sertés marhákat reáhajtván hizlaltassa . . . malaczok és süldők teleltetésére annyi makkot szedessenek, kivel egész teletszaka megérjék őket vele." 20 ' 1 Ung megyébe az Alföld szomszédos területeiről, főleg Szabolcs megyéből évszázadokon át hajtottak fel sertéseket. Fényes Elek is megemlíti már, hogy Ung tölgyeseiben és bükköseiben az „idegen sertések ezrenként makkoltak". 20 '' A tiszakanyári református egyház 1775 évi díjlevele említi, hogy a hízókat ősszel elhajtották Ungvár felé és onnan csak „újesztendőre" tértek vissza. 200 Fényeslitkén, amíg az erdőket nem irtották ki, a sertéseket otthon makkoltatták. ,,Az erdők kipusztulása után Tiszántúlra hajtották és Ung megyébe, a hegyekbe." Tiszarádról ugyancsak Ung megyébe hajtották makkra a sertéseket. 2 "' Dombrádról, Kiss Lajos rétközi monográfiájában a következőket írja: „Míg volt erdő helyben, ott makkoltatták a disznót, de elhajtották a Leányszögbe és az ungmegyei rohonci erdőkbe is. A földesúr disznait a nagyhalászi erdőbe hajtották. Szent Mihálykor (szept. 29.) ment ki a disznó makkmorzsára, januárba jött vissza. Ekkor már meg kellett ölni, mert mást nem evett. A makkon hízott disznó nem volt tul kövér, de igen zsíros. A felkötött szalonna alá edényt kellett tenni, mert csepegett." 208 Az Ung megyei Korláthelmecre Szabolcs megyei községekből hajtottak fel tölgymakkra sertéseket. Az itteni gazdák pedig még feljebb hajtot204 Magyar Gazdaságtörténeti Szle. 1898. 150-151.; Gaál László: i. m. 197. 205 Fényes Elek: i. m. (Magyar országnak . . .) III. 351. 206 Kiss Lajos: i. m. 310. 207 Kiss Lajos: i. m. 102, 383. 208 Kiss Lajos: i. m. 71. 314
