A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Történelem - Dankó Imre: Az ismeretlen Keresztesi Deák János
1625-ben kaptak' 1 . Kallóban igen elterjedt a család és több ágra is oszlott 5 . Elterjedtségükre jellemző, hogy a Dohányosok (dohányföldek) feletti halmot éppen róluk nevezték el Deák hegynek. A család sok-sok tagja vett részt a város, az ottani református egyház vezetésében, közülük többen nagy tekintélynek örvendtek Szabolcs megye közéletében is. Ennek a kiterjedt családnak volt a tagja Keresztesi Deák János, aki a nagykállói anyakönyvi bejegyzés szerint 1754. július 16-án született Nagykállóban (eszerint a sírfelirat és a függelékben közölt verses önéletrajz adata hibás!). Apja Deák Szabó Ferenc, az ottani református egyház gondnoka, módos ember volt, aki a szellemi képességeiről korán számot adó fiát igyekezett gondos nevelésben részesíteni. Bensőséges családi nevelés után elvégeztette vele a kallói partikuláris iskolát, majd Debrecenbe küldte tanulni. A kallói partikula a debreceni kollégium nagyobb filiái közé tartozott, már a XVI. század dereka óta működött, a XVIII. század elejére pedig már az úgynevezett ,,latinos fokra" fejlődött. Ez azt jelentette, hogy teljes gimnáziummá lett. Nagy Sándor szerint első olyan tanulója, aki a teljes gimnaziális tanfolyamot Kallóban végezte, 1752-ben subscribált a kollégiumban (Szabó György). 6 Azt nem tudjuk pontosan, hogy Keresztesi Deák János mely éveket töltötte a kallói partikulában, de minden bizonnyal tudjuk, hogy tanítója a kiváló Sári Ferenc volt, aki 1761-ben ment rektóriára Nagykálióba és aztán hosszú időn át ott működött 7 . A gyerek otthon is, Debrecenben is jó tanuló volt, kiterjedt érdeklődésű. Különösen szerette a történelmet, földrajzot, nagyon érdekelték az utazások, a régi, mégoly fantasztikus útleírások. De - ahogy ő maga mondja verses önéletrajzában - mindennél jobban lekötötte a matematika. A kollégiumban, ha korábban el is hanyagolták a matematika oktatását, éppen ebben az időben fejlődött magasfokra. Hatvani István Introductio ad principia philosophia solidioris című, a matematikai valószínűséget magyar szerző által először tárgyaló könyve mellett (1757) a nagyhírű Maróthi György Arithmetika, vagy számvetésnek mestersége című munkáját használták (1743) 8 . A kollégiumbeli matematikaoktatás magas színvonalára jellemző, hogy a későbbi híres matematikus, a daventeri főiskola tanára, Csernák László is itt és ekkor tanult. Valószínűen iskolatársa volt Keresztesi Deák Jánosnak?. Nagy Sándor, a kollégium történetírója meg is jegyzi - és megjegyzése tárgyunk. Keresztesi Deák János életének és munkásságának jobb megismerése szempontjából sem közömbös - a kollégium többi, átlagdiákja is érthette a dolgát, már tudniillik a matematikát, mert „különben 11. Józseí császár nem alkalmazta volna őket mérnököknek" 10 . Keresztesi Deák János számára a matematika jóval többet jelentett egy tantárgynál. A különböző felfogások, filozófiai álláspontok, világnézeti különbözőségek és nyugodtan mondhatjuk, hiszen a már említett verses önéletrajzából azt is kiolvashatjuk, hogy a különböző, egymással civódó egyházi. 4 Az eredeti nemesi levél Baján van a bajai református egyház levéltárában. 5 Például ismeretes egy Lakatos Deák család is Nagykállóban. Vö. Görömbei Péter: A Nagy-Kállói Ev. Ref. Egyház története. (Sárospatak, 1882.) 142. 6 Nagy Sándor: A debreceni Református Kollégium. I. (Hajdúhadház, 1933.) 313.) 7 Uo. - Deák János neve először 1768-ban fordul elő a Series studiosorumban (Dispositio gradus studiosorum anni 1768), Thúry Etele: Iskolatörténeti adattár. (Pápa, 1908.) 291., majd 1711-ben (Gradus quartum). Ez a két adat azonban aligha rá vonatkozik. 8 Nagy Sándor i. m. 264. 9 Uo. 10 Uo. 203
