A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Történelem - Dankó Imre: Az ismeretlen Keresztesi Deák János
vallási nézetek ellenében is a matematikához fordult segítségért, ott talált nyugalmat. Nemcsak kiváló tanárainak Hatvani Istvánnak, Csákvári Varjas Jánosnak vagy Sinai Miklósnak a hatása ez, hanem azé a fölvilágosult közszellemé elsősorban, amely ekkorára már úrrá lett a kollégiumban és a kortársakban, közeli kortársakban virágzott ki éppen legszebben. Fazekas Mihályban, Földi Jánosban, Csokonai Vitéz Mihályban. Így ír erről: 11 Mely sok féle holott látván a' Tudomány Ki így hiszi, ki úgy, máskép tartya meg hány Ily kétségek között, az egy Mathezis lett Főbb gyönyörűségem nékem minden felett. Tiszta Igasságot én abba találtam Azért is tsak azon tudományhoz áltam. Érdeklődésének, tanulmányainak megfelelően világi pályát választott, nem lett pap. Tanulmányai továbbfolytatására a bécsi hadmérnöki akadémiára ment. Egyike volt azon kevésszámú magyar, köznemesi származású és református ifjúnak, aki ide, ebbe az elit iskolába eljutott. Itteni tanulmányairól, eredményeiről semmit sem tudunk, sőt az iskola elvégzése utáni pár esztendő eseményeiről sem. Valószínűleg ekkor utazott, bár meg kell mondanunk, hogy utazásairól sem tudunk semmi biztosat. Említi ugyan síremléke, szól róla verses önéletrajzában is, de igen szűkszavúan. Ezeknél valamivel többet mond ugyan a bajai Református Egyház már ugyancsak idézett anyakönyve, amelyben idevonatkozóan ez áll: „az Adriai, Földközi, Vörös és Arab-tengereken áthajózva az Egek 6-ik Grádusa alatt megjárta Napnyugoti India derék földjét" 12 . Itt jegyeznénk meg, hogy Keresztesi Deák János szándékosan hallgatott útjairól, innen származik aztán az a nagyfokú bizonytalanság, amellyel élete egyes részeinek felderítésekor szembe találkozunk. Régebben is észrevették már ezt, Balogh Ferenc a debreceni kollégium alapítványi törzskönyvében, amikor a Keresztesi Deák-íéle első alapítványt tárgyalta, a következőmgejegyzéssel élt: „A kerület és Gazdasági tanács 1842-ben az alapító életrajzának beküldését sürgette . . . Nem jött be"". Különben az útjáról szóló följegyzésbe nyilvánvalóan hiba csúszott, mert Nyugat-India alatt nem Indiát értjük és értették akkor sem, hanem Amerikát, különösképpen Közép-Amerikát, azt a vidéket, ahol az Amerikát - NyugatIndiát - felfedező Kolumbusz és társai, majd pedig a hódító spanyol és portugál hajósok kikötöttek. így természetesen az útvonal megjelölése is problematikus, mert Nyugat-Indiába nem a Vörös- és Arab-tengereken át vezet az út. Különben ez áll a részletesebb útvonalára is; úgy maradt fenn a hagyományban, hogy útvonala Athén, Kréta szigete, Alexandria, Aden és Bombay lett volna 14 . Ha pedig mégis ez volt az útvonal és tényleg India Surizám nevű tartományában járt volna, akkor viszont nem Nyugat-, hanem Kelet-Indiában, az eredeti, a valóságos Indiában volt. 11 A verses önéletrajz a Libellus Ps. Dni. J. Deák (1817) című könyvecskében van. A tokkal ellátott könyvecske a bajai református egyház levéltárában található. 12 Bejegyzés a bajai református egyház anyakönyvében. 13 Dr. Balogh Ferenc: A debreceni református főiskola alapítványi törzskönyve. (Debreczen, 1911.) 141. 14 Bejegyzés a bajai református egyház anyakönyvében. 204
