A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Történelem - Benda Kálmán–Kenéz Győző: Barbiano generális jelentése a Bocskai-szabadságharc első hónapjairól

animas et uxores filiosque nostras et pátriám perdere, turcicaeque tyrannidi submittere videbatur: nobis communi consilio necessario nos plus obligates esse Deo et regi nostra, ut hanc suam malam voluntatem mature manifestaremus. Scripsit et manifestavit diversis vicibus Betlen Gabor

12 mentem et voluntatem suam, quarum litterarum quaedam amissae ilium in maximam suspicionem manifestae proditionis adduxerunt. Itaque significans ha.ec omnia Bochkaio, admonebat eum, ut cautius in mittendis litteris ageret. Quod etiam Bochkaio maximum scrupulum injecit, accidit etiam illo ipso tempore, quod comes Dampier volens aggredi Temesvarium, profligaverat Turcarum exercitum, ubi etiam Betlenus Gabor amissis propriis vestimentis, vix nudus evaserat; qui una litterarum copia proxime ad Bochkaium scriptarum ab haj done quodam inventa fuit, hoc idem Bochkaium acrius commonebat, quod postea Betlen Gabor animadvertens, Bochkaio citissime significavit. Eodem fere tempore supervenerunt litterae domini generalis,

13 in quibus vocavit dominum Bochkaium una cum aliis illarum partium magnatibus ad castra in Rakamaz, ut cum illis necessaria regni consultaret; sicuti et quidem tum comparuere dominus Batori per legatum suum, Stephanus Chaky, Sigismundus Racocy, Paulus Melith, Ladislaus Pete, et Michael Catay,

14 cum quibus etiam Bochkaio litterae redditae sunt amici sui cujusdam ex castris datae, in quibus ei significabat, quod nisi veniret, generalis eum invitum duceret (quae res nunquam cuique in mentem venerat) • et hoc erat supplementum introductionis in desperationem, firmaque penes ipsum opinio universam suam proditionem manifestam esse. Itaque nos omnes et alios quosdam in Soliomkeo,

15 ubi tunc erat, ad se vocans, aperuit nobis mentem suam, ut superinde nostram cognosceret voluntatem. Nos proponentes ei clementiam et benignitatem inclytae domus Austriacae etiam pravissime deliquentibus cum resipiscant, et gratiam petant, ilium vero adhuc nihil tale effective perpetrasse

; nullám provinciám vei locum in damnum aut periculum induxisse: nullis expensis occasionem dedisse,- ut se quam citissime ad Suam Majestatem conferret, ibique prostratus deprecaretur, nihil aliud certe, quam meram gratiam acquisiturum. Quod si secus faceret, tanto magis errori errorem superadditurum, seipsum, amicos, uxorem et illos omnes suos servitores et fideles in praestantissimum periculum conjecturum. Ipse vero desperans totaliter resolvebat se alteram velle suscipere protectionem,- expectansque singulis horis subsidium a Giula,

1

" volebat illis in manus 12 A későbbi erdélyi fejedelem, ekkor a császári uralom elől a török földre menekült bujdosók vezére. 13 Barbiano itt említett levelét Bocskai szeptember 28-án kapta kézhez. (Ld. Bocskainak a generálishoz írt mentegetőző levelét, hogy köszvénye miatt nem tud Rakamazra menni, Sólyomkő, 1604. október 4.: Hadtörténelmi Közlemények, 1956. 2. sz. 308-310.) 14 Csáky István (1570-1605), Báthory Zsigmond fejedelem főembere, 1600-ban Erdély főkapitánya, 1601-ben a mezei hadak generálisa. 1602-ben a császár pártjára állt. - Brebiri Melith Pál (meghalt 1605-ben) Szabolcs-Bihar megyei nagybirtokos főúr. - Hetesi Pethe László, a kalocsai érsek öccse, ekkor a felső-magyarországi mezei hadak főkapitánya, ama kevesek egyike, aki Barbianóval bizalmas viszonyban volt. (Fráter István és Székely Ferenc árulásáról is tudott, sőt elsőnek ő tett róla jelentést az udvarnak. Ld. Magyar Országgyűlési Emlékek XI. 33-35. és 55., 58.) A szabadságharc alatt is hü maradt a császárhoz, amiért 1608-ban bárói rangot kapott. 1612-ben a Magyar Kamara elnöke, Torna megye főispánja és királyi főajtónálló mester. - Kátay Mihály (meghalt 1606.), Bocskai későbbi kancellárja, ekkor Kalló várának kapitánya. 15 Sólyomkő vára Váradtól keletre, a hegyek közt; Bocskai birtoka volt. 16 Értsd: Gyula várából, a töröktől. 164