A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Csorba Csaba: Posta Béla kolozsvári régészeti iskolája és a „Dolgozatok”

viselője. Juhász Ferenc úr, gyakorlati kiképzést nyerjen arra nézve, miként kellene a halmot felásni. A halom folytatólagos feltárását ui. már ő fogja vezetni . . ."

7;! A későbbi perjámosi feltárás is hasonló célt szolgált: „ . . . ezzel az ásatással - írja Roska - voltaképen példát is óhajtottam adni vidéki munkatársaim részére a hasonló természetű kutatások mikéntjére s eredményeik leírására . . . évről évre közlendő kutatások . . . főoka és czélja az, hogy . . . fokról fokra mutassam be, miként folyt az ásatás s hogyan bontakoztak ki ennek rendjén a különböző tanulságok, hogyan lesz a megfigyelésekből törvény . . ,"

74 Legfontosabbnak a nívójelző jelenségek fixálását tartotta s a rétegek elválasztásában az égett rétegeket tekintette a voltaképpeni vezérrétegeknek.

75 „Főczélom és kötelességem - írta - minden jelenségnek függőleges és vízszintes irányban, szigorúan vett stratigraphiai alapon való rögzítése . . ."

7G Fentiek alapján méltán állapíthatta meg Kor eh József azt, hogy Roska Márton ,,. . . a legelsők között volt, akik a mai értékítélet szerint is tudományos szemlélettel az utókor számára mindig felhasználható módon végezték feltárásaikat. . ."

77 IV. Az 1910-től 1919-ig megjelent „Dolgozatok" folyóirattal állandó publikálási lehetőséghez juttatta Posta Béla elsősorban tanítványait, de általában az erdélyi kutatókat is. 1910-re beértek Posta első neveltjei, akikről ő 1913-ban így ír: „. . . irigylésre méltó helyzetben vagyunk, az intézet csak azt érzi, hogy egy dr. Buday Árpád, dr. Kovács István, dr. Roska Márton áll szolgálatára; elismert és végtelenül jó hangzású nevek a régészeti irodalom terén. Nevek, amelyeket a haza határain túl is ismernek, hiszen a németországi limes kutatások első tudományos összefoglalása áv.Buday Árpád tollából nem pusztán hazánk régészete szempontjából fontos és dr. Kovács Istvánnak az etruriai érmészet rendszeréről írott művét az olasz Rivista Numismatica jónak látta egész terjedelmében újra kiadni. . ."

7tí A folyóirat az első kétnyelvű (magyar-francia) régészeti tudományos sorozat volt hazánkban. Mivel abban az időszakban a tudományos konferenciák nyelve francia - tehát a külföldi kutatóktól általánosan ismert nyelv - volt, lehetővé vált, hogy a magyar eredményekről hazánk határain túl is minél többen tudomást szerezzenek. Posta intézete 1912-ben már 69 külföldi intézménnyel volt kiadványcsere viszonyban!

79 A „Dolgozatok" általában az egy-egy korszak megismerése szempontjából döntő fontosságú ásatásokat ismertette, tehát korántsem egy bizonyos időszakban a múzeumba került leletek összességét. Nem a kisebb ásatási jelentésekre, hanem a nagy, sok esetben szintetikus összefoglalásokra fektették a fő súlyt. 73 Roska 1912/2. 1. 74 Roska 1913/2. 81. 75 Roska uo. 84. 76 Roska uo. 73. 77 Korek 1962. 89. 78 Posta 1913. 33. 79 Posta uo. 37. 128