A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Csorba Csaba: Posta Béla kolozsvári régészeti iskolája és a „Dolgozatok”

Posta Béla а „Dolgozatok"-ban tanítványainak engedett teret, csak akkor kezdte megjelentetni saját cikkeit is, amikor neveltjei egy kivételével az I. világháború kitörésekor hadbavonultak.

80 A Pósía-iskola tagjainak természetesen nem a „Dolgozatok"-ban jelentek meg első közleményei, hanem már sokkal előbb jelntkeztek tanulmányaikkal az Archaeológiai Értesítőben is, de főleg az „Erdélyi Múzeum"-ban.

81 Mielőtt a folyóiratban közölt tanulmányok elemzésére rátérnénk, szükségesnek látszik még néhány olyan Posta Béla tanítványról megemlékeznünk, akikről eddig nem szóltunk. A fiatal tehetségek egyike volt Létay Balázs, aki 1909-től lett az intézet tagja. 1914-ben halt meg a fronton. Ö volt, akit a keleti párhuzamok felkutatására szánt Posta és tudása elmélyítésére Párizsba és Londonba is elküldte.

82 Gulyás János ugyancsak fiatalon, a világháborúban vesztette életét. Őskorral és néprajzzal foglalkozott, akárcsak Roska Márton.

83 Posta először csak Létayt tudta pótolni Kerekes Zoltánnak a keleti kutatásokra irányításával.

84 Ferenczy Sándornak egyetlen cikke jelent meg a „Dolgozatok"-ban, 1915-ben, egy - frontról írt - tudósítása, ami azt mutatja, hogy ott sem feledkezett meg régész voltáról. Ötletesen cáfolt ugyanis egy téves - abban az időben elterjedt - régészeti nézetet: „. . . jelentésekben sokszor jelentkező ama tanítás - írja - . . . hogy az őskori leletek maradványaiban jelentkező házat úgy építették, hogy annak határfalait vesszőből megfonták, sárral körültapasztották és akkor kiégették. Ez pedig tapasztalataim alapján óriási tévedés . . ." Megfigyelése: látott vesszőfonásos agyagtapasztású házakat a harc során kiégni Galíciában, sőt parancsra maga is gyújtott fel ilyeneket. „. . . mindezen égések eredménye volt mindenütt egy egészen tisztességes „kultúra réteg", alól föld, felette a „vörösre kiégett sártapasz" réteg, legfelül pedig egy hamu, illetve . . . szénréteg feketéllik . . ." Ép háznál az agyagtapasz sehol sem volt kiégve. Minden vörös kultúraréteg így szerinte - valóban helyesen - egy-egy égés eredménye.

85 Mivel célunk egy tízéves időszak kutatásáról szintézist adni, valamennyi, a „Dolgozatok"-ban megjelent tanulmány módszertani elemzésére kitérünk. Tartalmi ismertetésekkel természetesen csak annyiban foglalkozunk, amennyiben a kutatások eredményeképpen egy-egy korszakról kialakult kép felvázolásához szükséges. A Dolgozatok"-ban döntő többségben régészeti ill. azzal határos művészettörténeti cikkeket találunk. De Roska Márton néprajzi tanulmányokat is jelentetett meg, főleg Szolnok-Doboka megyei gyűjtésének eredményeit kö80 Buday 1925. 13. 81 Roska 1909. 121-143. Buday 1908. 337-348. Buday 1909. 26-34. Kovács 1909. 75-117. Kovács 1904. 407-411. Kovács 1906. 140-145. 82 Veszteségeink 1915. 131-132. 83 Gulyás 1915. 327-328. 84 Schneller 1941. 10. 85 Ferenczy 1915. 325-326. 9 Déri Múzeum évkönyve 129