A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Régészet, Ókortudomány - Csorba Csaba: Posta Béla kolozsvári régészeti iskolája és a „Dolgozatok”
pesten rendezett szünidei régészeti tanfolyamokon. így lett a kolozsvári régészeti iskola az egész ország régészeinek igen jelentős nevelő intézetévé . . ." m Posta említett három tanítványa önmaguk tudásának fejlesztése mellett mások ismereteinek bővítésére is gondolt. Buday Árpád megírta a mindmáig egyetlen - és jelenleg is haszonnal forgatható - hazai római felirattant. 6 '' Roska Márton az ősrégészet alapjait tisztázta a „Bevezetés az őskorba" с művében, melynek célját az alábbiakban fogalmazta meg: „. . . a főképpen gyakorlati téren működők megkapják ebben a füzetkében munkálkodásukhoz az elméleti kereteket. . . elsősorban szántuk t. i. vidéki múzeumaink sok nehézségekkel küzdő tisztviselői, gondozói részére . . ." 6a E művében az ősrégészetről vallott felfogása - az akkor uralkodó nézeteknek megfelelően - tipológiai volt: „Azt mondhatjuk - írja -, hogy az egész módszer voltaképpen tipológián épül fel. . ." Tipológiával állapítható meg az abszolút és a relatív kronológia. 66 Helyesen látta azt, hogy a szórványleletek csak az elterjedési kör meghatározásához elégségesek, s a kincslelet sem ér sokkal többet, hanem döntő a szigorú rétegelválasztással feltárt telep. ü7 Jelentőségében kiemelkednek az in situ kiemeléssel kapcsolatos észrevételei. 68 A legutóbbi időkig használatos módszert voltaképpen ő dolgozta ki. Még az 1954-ben megjelent „Régészeti kézikönyv" is az ő módszerét mutatja be fényképeken illusztrációként. 69 Roska Márton elveit maradéktalanul csak az utóbbi két évtized muzeológiája valósította meg. „A múzeumok egyik legfőbb czélja - írta -, hogy szemléltetve tanítsanak . . . egy-egy múzeum csak akkor végez rendeltetése szempontjából tökéletes munkát, ha működése területének kultúraviszonyait a kiállítás rendjén bele tudja állítani az őket jellemző milieube, ha szemléltető módon azt is bemutatja, hogy mi jellemzi a közvetlen környezetet, melyben az egy-egy csoportba tartozó tárgyak stb. előfordultak . . ." 70 Ez utóbbit célozza az in situ kiemelés, melynél azt is megköveteli, hogy minden tárgy az eredeti helyén maradjon, ne szedjék szét pl. a sírt a lelőhelyen, hogy csak a múzeumban állítsák újra össze. 71 Roska egy-egy ásatásra kivitt magával vidéki muzeológusokat is és úgy vezette le az ásatást, hogy az illető minél többet tanulhasson belőle. Oktató módszereinek egyik szép példáját Banner János professzor írta le. 72 Két kifejezetten „tanásatásáról" is van tudomásunk, amelyeknek közlése is nem pusztán anyagfeldolgozó, hanem inkább oktató jellegű. A korábbiról ő maga a következőket írja: „ A pécska-szemlaki ásatásnak volt egy sajátos czélja is. Az, hogy az ásató aradi Kölcsey-Egyesület múzeumának egyik tiszt63 Banner 1961. 46. 64 Buday 1914/1. 65 Roska 1913/1. 66 Roska 1913/1. 16. 67 Roska uo. 18. 68 Roska 1912/1. 69 Banner-László-Méri-Radnóti 1954. XXXVI. tábla. 70 Roska 1912/1. 115. 71 Roska uo. 116. 72 Banner 1966. 6. 1.27
