A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

kemence rendszerint padkás. Leterítik rongyszőnyeggel és jó ülés esik rajta. Néhány helyen a padkát, a kemencét körülölelő köralakú deszkapad helyettesítette. Télen esténként ezt ülték körbe, hogy melegedve beszélgessenek a család és a betérő szomszédok, nyáron pedig a kiskapu mellé rakott rönkpadra (vagy újabban ásottlábú deszkapadra) telepednek estefelé vagy vasárnap délután. A felvázolt házkép napjainkban erőteljesen változik. Változása egyáltalán nem egyedi, sőt nagyon is általános. A változásban a parasztság gazdasági-társadalmi- és kulturális változásai tükröződnek. De tükröződnek bennük a kor vívmányai, a technika fejlődése is. A változás kétirányú: az egyik mód az, hogy a régi házat modernizálják, átépítik, a másik pedig az, hogy újat építenek. Az átépítés nem egyszerre és bizonyos sorrendben történik (szabadkémény megszüntetése, alátéglázás-szigetelés, a falkorona felemelése-magosítás, a kis ablakok kicserélése nagyobb, ikerablakokra, a kemence kirakása, felpadlózás, a konyha kikövezése, a tapasztás eltávolítása- vakolás kívül-belül, stb.). Új ház építése esetén pedig szakítva a hagyományos formákkal, beosztással, de nem az anyaggal és technikával, négyzetes alaprajzú, sá27. kép. Hajdúhadház, Jókai u. 51. Takács Bálint háza. Épült 1940—50 körül. Kuriális építmény, az utcai vég kontyoltan fedett. Kéménye új keletű. Az előkert előtt drótkerítéssel 28. kép. Hajdúhadház, Szív u. 1. Az Asbóth-féle ház. Épült 1850—60 között. Kontyoltan fedett végigtornácos, vízvetős, vertfalú. Kéménye új keletű 301