A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

29. kép. Hajdúhadház, Dózsa György u. 7. özv. Györffy Imréné háza. Épült 1860 körül. Vertfalú, átalakított, vakolt, színezett vakolatdíszes. Végigtornácos, a tornácot szögletes kűlábak tartják A kiskapu szemöldökfája fölötti fedél hiányzik, az előkert előtt drótkerítéssel. Kuriális nagy ház tortetős házat építenek. Az anyagok annyiban maradnak meg, hogy tégla alapon vályogfalat húznak, fatetőszerkezetet készítenek és cseréppel fednek. Az új ház építéséhez igen gyakran az előzőleg elbontott régi ház faanyagát is felhasználják. Új építési anyag nem igen jelentkezik, ami mégis, az igen kismértékben és akkor is a régi formákat utánzó módon (például betonkerítés). A változás erőteljesen mutatkozik meg egyes helyiségek funkcióváltozásában, illetve funkcióvesztés következtében feleslegessé válásában. összefoglalva az elmondottakat azt állapíthatjuk meg, hogy a két homoki hajdúváros, Hajdúhadház és Vámospércs népi építkezése a földrajzi, talaj béli és ezzel kapcsolatosan vegetációbeli különbség következtében eltér a többi, a kötött talajon épült hajdúvárosok népi építkezésétől. Míg ott a fő építőanyag a föld, addig itt, annak ellenére, hogy faépítkezés nincsen és a talán egykori már emlékében sem él, inkább a növényi eredetű építőanyag, a fa (vessző, a karó, a husáng, a dorong, a hasítvány, a léc, a geren30. kép. Hajdúhadház, Zrínyi u. 13. Péntek Ferenc háza. Épült 1830—40. körül. Vályog, széles, kuriális ház, a két ablak mellett a tornác végén vakolatvakablakkal. Szép fedett kéménnyel. A tűzfal stílusos vakolatdísszel 302