A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések
ződésében tünteti fel. Ma már e név ismeretlen Hadházon. Zoltai Lajos érdekesnek találja, hogy a hajdani Parlagh falvának ma Hadházhoz tartozó északi részén is volt egy Hortobágy nevű lapos. 51 Horváth-tanya. Régi jeles tanya Külső-Viden az ún. Kisterületen. Hosszú-hát -i,-ot,-ba. A Puhás keleti oldalán a Kapus úttól a Ligetig elnyúló tölgyes szálerdő. Fái kb. 140 évesek. „Muszkajáráskor" 1849-ben még sűrű erdő volt, s benne rejtették el a lovakat, szekereket. Benne van a Barakk-tábor. Hosszú-hegy. A Mezőn az Egerházi tanyán kívül levő észak-déli irányú emelkedés, mely a Csonka réttől a Lovász-rétig nyúlik. Ritkán használt név. -j-Hosszú-part. A Cserepes-hegy más, ma már nem használatos neve. Az 1884-es katonai térkép még így jelöli. Hunyadi Miklós tanyája. Pallag, Savósgútalja. Ignáth-tanya. Telekföld, Kutasalja. Iskola dűlő. Kis-Vid legismertebb és legforgalmasabb dűlőútja. A Dorogi kövesútból a Partostól kissé északra ágazik ki, és megy nyugati irányba a Nánási útig. Iskola-dűlő. A fenti dűlőre két oldalról dűlő földek neve. Nevét a benne levő tanyasi iskoláról kapta, amelyet a húszas években építettek. A dűlő keleti végében van az új Hajdúvid község. István dűlő (Isván-) A Dorogi úti kanyartól a Nagy-Nyergesig tartó járódűlő neve az északi oldalán tanyásbirtokos Hadházy Istvánról. Lásd Fekete-hegy dűlóH István-dűlő. Az ilyen nevű járódűlőre délről dűlő földek neve. Jakab-kert. Káposztás- és veteményeskert a Keleti temető mögött, a Bökönyi út kanyarulatában. Hogy ki volt a névadó Jakab, nem tudjuk. Jánó-dűlő. A Szegedi-folyás és a Génesi dűlő közt levő földek neve az itt tanyásbirtokos Janó Molnár családról. Jenő-dűlő. A Savósgút felől számított harmadik pallagi dűlő a Sámsoni út északi oldalán. Névadója a dűlőben volt tanyásbirtokos Hadházy Jenő. Jogosult -at -ja -ba. A volt Forrai birtok északi dűlője, a volt egykori Grófdűlő. Nevét onnan kapta, hogy a Bethlen—Nagyatádi-féle földreform során itt kaptak földet az arra jogosultak. Ma a hadházi Új Barázda Tsz birtoka. Jogosult dűlő. A Jogosult északi oldalán húzódó dűlőút. Azonos az Asztalos dűlővel. Juhász-hegy. Jeles hegy Pallagon a Szajha-dűlőben. A név abból az időből származik, amikor még az egész Pallag legelő, s ez a hegy juhásztanya volt. Pallag 1835. évi térképe jelzi, az 1883-as kataszteri térkép is feltünteti, és ma is így hívják. Csóró Juhász-tanya. 1. Pallag, Csonka dűlő. 2. Cakótó, Dorogi út északi oldala. Juhász Gábor-féle tanya. Nyárfalapos, Dorogi út déli oldala. Juhász István-féle tanya. Pallag, Szajha dűlő. Juhász-nyiladék. A Csere legkülsőbb nyiladéka. A Perestől halad keleti irányba és a Nagy dűlőbe torkollik. A név eredetét azzal magyarázzák, hogy a Cserén legeltető juhászok ezen a nyiladékon jártak, illetve a nyiladék környéke juhnyomás volt. Juh-föld (Jufoüd). A Ligeten levő juhlegelő. A Vénkerttől a Balkányi kútig terjed. 51 Zoltai L.: Debrecen vizei (Debrecen, 1935) 15. 52 Lásd 27. sz. jegyzet! 457
