A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

-(-Juhos Gergely tanyája. Jeles tanya volt a múlt században a Szegedi-folyásnál, a mai Csősz és Génesi tanyák helyén. Juh-kút. (Jukút) 1. Volt kút a Cserén a Juhász-nyiladék és a Nagy dűlő sarkán. Beomlott, betemették. 2. Volt kút a Nagyerdőn a Kapus- és a Juhkút-nyiladék kereszteződésében. 1955-ben bontották el. 3. Kút a Ligeten, a Juhföldön. Juhkút-nyiladék. A Szukacsi-szálas Sámsoni úti szélétől indul, és keleti irányba halad végig a Nagyerdőn át a Keskeny-gazig. E nyiladék környéke szintén juhnyomás volt. +Juhosok cseréje. A Cserének a Dorogiással határos része a Fészkeshegynél. A Juhos család cserei birtoka volt, amikor a Cserét egyénileg használták, úgy 1800 körül. A tanács 1807. január 16-i jegyzőkönyve említi. Lásd Csere! Kállai út. Lásd Alút! Kálmán Gábor-féle tanya. Azelőtt Tűri Balog Jóska tanyája. Pallag, Komlós. Kálmán Gábor-tanya. Savósgútalja. Kálmán József tanyája. Mező, Szárkút-dűlő. Kálmán Sándor-féle tanya. Régi tagosítás előtti tanya a Mezőn, a Téglási úton kívül. Kálmán-tanya. A múlt század eleje óta meglevő híres tanya a Nyárfalaposban, a Dorogi út déli oldalán. Kapus-nyiladék. A Kapus útból ágazik el a Puhásnál és déli irányba haladva átvágja a Sámsoni utat, és tart az Alútban levő Ozsvát-hegyig. Kapus út. Régi nevezetes út. A Hunyadi utca (régen szintén Kapus út) folytatásaként haladt a Nagyerdőn és Poroszló pusztán át a Szakolyi útig. Ma már az erdőn kívüli része dülőút, és a Savósgútot elérve elvész.

52 Lásd Barakk kövesúti Karap-gát. Addig volt jelentős, amíg a böszörmény—dorogi kövesutat ki nem kövezték. Ott volt a Partos és a vidi állomás közt. Nevét a Karap családról kapta, kiknek birtoka Viden a gát mellett volt. „Hadházy Endre főhadnagy és Békési Ignátz tanácsnok jelentik, hogy Hajdúböszörményből Dorogra vezető a hadházi szállásföldek és a vidi föld között elvonuló országúiban levő, s eddig a város által gondviselt Karap-gátra helyezett fahíd helyett országos alapokból új kőhíd épül. Az új hidat éppen arra a helyre építik, ahol a két határ középpontjában az ócska híd van."

53 Karap József tanyája. Nyárfalapos, Dorogi út déli oldala. Karingó -í, -ba. Poroszló puszta része. A debreceni Hortobágy pusztán is van Karinkó. A két név azonos. A karing (kering mélyhangú párja) igének tulajdonnévvé vált igenévi alakja. Kása-csere. A Bocskai kerti állomásnál levő szép kis tölgyes. A Funduális könyv (1839) is így említi, ma is így nevezik. Kitől mitől kapta nevét, nem tudjuk. Kása-csere dűlő. A Debreceni útból a Dugónál ágazik ki keletre, s a Kásacsere déli oldalánál húzódik a vasútig. Katlan-ösvény. Erdei út a Sámsoni útból megy délfelé a Strázsahegyig. Hosszú dombsorok közt levő katlanban halad. Innen a név. Katona-hegy. Poroszló pusztán, a volt csordanyomáson levő jeles hegy. Pallag 1835. évi térképe jelzi, s a Funduális könyv is említi. Katona-kút. Közkút Poroszló pusztán, a csordanyomáson. „Az Elnök Hadnagy Űr előterjeszti, hogy ő az úgynevezett Katona Kutat, miután abból a tehén53 Tjkv. 1866. szept. 9. 458