A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

M. Nepper Ibolya: Megjegyzések a Körös csoport eszközkészletének vizsgálatához

meg a Starcevo-kultúráról s ezzel lehetővé vált a Körös—

Starcevo jelenségek vizsgálata

17 (lásd még ehhez 18. jegyzet). 3.4. — 1957-ben jelent meg Gazdapusztai Gyulának a Körös-kultúra egyik lakótelepén, Hódmezővásárhely—Gorzsa, Kovács István tanyáján végzett ásatásáról szóló cikke.

19 A telep kapcsolódik a többi gorzsai határrészen talált Körös lelőhelyhez. Részletesen beszámolt a „gorzsai Vénusz" előkerülési körülményeiről is. 3.5. — Az 1957-es év hozott még néhány új kutatási eredményt a Kőröskultúra témaköréből. Makkay János megállapította, hogy a Kőrös kultúra sem a Berettyó, sem a Sebes-Körös vonalán nem lépte át az Alföld keleti határát. Berettyóújfalu Levente u. 7., Zsáka—Várdomb, Berettyóújfalu—Belterület, Dévaványa (Kutzián) leletei „jól mutatják a kultúra beszivárgását a Berettyó vonalán Északkelet, Kelet felé. A Sebes-Körös mellett is hasonlóképpen szórványos behatolás tapasztalható Kelet felé, ahol a legkeletibb ismert Kőrös lelőhely ezidőszerint a biharszentandrási és a nagyváradi."

20 3.6. — 7957 folyamán jelent meg két szakdolgozat, melyekben egy-egy zártabb terület terepbejárásának eredményeit közölték a szerzők. Kovalovszki Júlia Szentes környékének terepbejárását végezte el,

21 Kalicz Nándor pedig a Tiszazug őskori településeit gyűjtötte fel.

22 3.7. — MJfPetrescu—Dimbovita tanulmánya i95#-ban jelent meg. Semigradjiában, Olteniában, Bánátban és Moldvában a Cris kultúrának 25 helyen 30 település maradványát tárták fel. Beszámol a feltárt településekről, majd megadja a kultúra időrendi helyét. A Szerémség délkeleti részén Letz—Varhegiu község határában végzett felderítő jellegű ásatás során tárták fel a Cris és a Boian A közötti stratigráfiai összefüggést.

23 3.8. — Garasanin 1958-ban megjelent tanulmányában Szerbia és Makedónia neolitikumáról és bronzkoráról összegezte az utóbbi évek legújabb eredményeit.

24 Milojcic és saját korábbi tézisei nyomán szinkron kronológiát állított fel a Starcevo—Kőrös-kultúra fázisaira, elsősorban is a keramika vizsgálata alapján. 3.9. — Csalog József egyik 1959-ben megjelent cikkében a Kőrös csoport emlékanyagában található antropomorf edényekkel foglalkozik.

25 Megállapította, hogy ezek déli eredetűek, melyek kapcsolódnak Vinca régebbi idoljaihoz. Ezek részben az ottani emberalakú edényekkel hozhatók kapcsolatba, míg távolabbi kapcsolataikat vizsgálva déli anyaghoz kötődnek. Ez év eredményeihez soroljuk az 1959. évi Prágai Ősrégészeti Kongresszuson 17 Arandjelovié—Garasanin, D. Starcevácka kultúra (Ljubljana, 1954) 18 Brukner, B. Rad Vojvodjanskih Muzeja 14 (1965) 19 Gazdapusztai Gy. Arch. Ért. 84 (1957) 3—13. 20 Makkay J. DMÉ 1948/56 26—27. 21 Kovalovszki J. Régészeti adatok Szentes környékének településtörténetéhez Rég. Füz. 5 (1957) 22 Kalicz N. Tiszazug őskori települései Rég. Füz. 8 (1957) 23 Petrescu—Dimbovita, M. Acta Arch. Hung. IX (1958) 55—71. — „A Cris megelőzte a vonaldíszes kerámiát és Letz Varhegiu-ban megfigyelhető volt, hogy a Cris korábbi mint a Boian A." и.о. „A moldvai Cris kultúra néhány jellemzője közeledik a Milojcic kronológiájában felállított Körös későbbi fázisaihoz." 24 Garasanin, M. BRGK 39 (1958) 1—130. 25 Csalog J. Acta Arch. Hung. XI (1959) 7—38. 6 Déri Múzeum évkönyve 81