A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
M. Nepper Ibolya: Megjegyzések a Körös csoport eszközkészletének vizsgálatához
elhangzott előadások közül a Banner Jánosét. Többek között a Kőrös-kultúra — szerinte is jobban mondva — Kőrös csoport kronológiájáról is beszélt. 26 3.10. — Makkay János őskori állatplasztikánk déli kapcsolataival foglalkozva tisztázta azokat a formákat, melyek Európa keleti részén a Körös-kultúrában ill. az annak megfelelő korban, a korai neolithikumban jelentkeztek először. 27 3.11. — Csalog József a Szentes-Ilonaparton talált, és a Kőrös csoport leletanyagához köthető tűzfúrót és annak rekonstrukcióját mutatja be egyik publikáció j áb an , 28 3.12. — 1964-ben Szegeden a Móra Ferenc Múzeum és a József Attila Tudományegyetem Ókortörténeti és Régészeti Intézete megrendezték az I. Alföldi Régészeti Kongresszust. Itt három előadás hangzott el, mely a Körös csoport problematikájával is foglalkozott. Makkay János 29 a Kőrös és Starcevo csoportokra vonatkozó kutatásokat tekintette át, megállapította, hogy a Körös— Starcevo körnél egységes eredetet kell feltételeznünk. Csalog József ugyanezen a konferencián hozzászólásában elmondta, hogy véleménye szerint a korábbi Kőrös kutatás módszereiben s így eredményeiben is teljesen téves. 30 Sor került a kultúra települési problémáinak megvilágítására is Kalicz Nándor felszólalásában. 31 Foglalkozott a kultúra népességének életmódjával, a telepek elhelyezkedésével. Megvizsgálta a mezolitikus hagyományokból való fejlődés lehetőségét. Beszélt a telepek lakóegységéről és a szomszédos területekhez való kapcsolatukról. 3.13. — Makkay János 1964. évi vallástörténeti tanulmányában a Kőrös és a Tiszai kultúrák vonatkozásában is új meglátásokat hozott. A Kőrös kultúrát mind általános, mind sajátos jegyeit tekintve a Hassuna—Teli Halaf—Presesklo periódusokkal megfelelőnek és azokból leszármaztathatónak véli. 32 3.14. — Trogmayer Ottó a Kőrös csoport relatív időrendjét vizsgáló cikkében 33 maroslele—panai ásatására támaszkodva vizsgálta a csoport életmódját s 26 Banner J. Einige Probleme der ungarischen Neolithforschung (L'Europe á la fin de Tage de la pierre с kötetben Prha, 1961) — A jugoszláv kutatók különösen is alátámasztották, hogy a Körös kultúra megelőzte a Tiszait." De mindkét csoport nagy kiterjedésű településein — annak ellenére, hogy csak néhány száz méterre esnek egymástól — statigráfiailag soha nem tudtuk egymástól elkülöníteni." . . . „Két statigráfiai adatunk van csak: Szentes melletti Dinnyéshalom, ahol a Körös csoport emlékanyaga a Tiszai alatt egy méterrel mélyebben van. A másik település a Békésszentandrási, ahol a leletek és mindkét csoport házai is ugyanilyen helyzetben mutatkoznak." 27 Makkay J. Arch. Ért. 86 (1959) 123—138. 28 Csalog J. MFMÉ 1963 3—19. 29 Makkay J. Acta Ant. et Arch. VIII (Szeged, 1965) 3—18., Makkay J. Acta Arch. Hung. XXI (1969) 13—32. 30 Csalog J. i. m. 19—25. — 1. A kiindulási pontot a Körös kerámia (körömcsipkedéses) és az idolplasztika képezte, — holott a Körös kerámia előzményét a figyelembe nem vett fonott edényféleségek képezték. A körömcsipkedéses kerámia nem lehet jellemző és meghatározó egy csoportra (vö. Csalog J. MFMÉ 1964/65 24.). 2. Elfogadhatatlan az is, hogy a neolitikumban a magyar Alföld nagyjából lakatlan mocsárvidék s ezért a Körös népesség is csak halász-vadász népesség kellett legyen mint Banner és Kutzián mondták. 3. Az Unió kagylót nem fogyaszthatták, mert az étkezésre íze miatt alkalmatlan. 4. így — szerinte — a Körös népesség állattartás mellett földműveléssel foglalkozott, amire döntő bizonyítéknak a Jaksorparti kalászlenyomatos töredéket tartja. 5. Szerinte eddig bizonyított Körös sír egyáltalán nincs. 31 Kalicz N. Acta Ant. et Arch. VIII (Szeged, 1965) 27—40. 32 Makkay J. Acta Arch. Hung. XVI (1964) 3—64. — Hangsúlyozza, hogy elsősorban a Presesklo—Körös periódus plasztikai leletei bizonyítják ezt az összefüggést, hiszen a szobrászat az, amely a mezopotámiai—közeikeleti mezőgazdasági kultúrák Dél-Európára gyakorolt hasát döntően mutatják. 33 Trogmayer 0. Arch. Ért. 91 (1964) 67—84. 82
