A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Tóth Béla: Ady körül – Ady nyomán a századforduló Debrecenében

tollából. Ettől kezdve szinte minden évfolyamban felbukkannak, és szerzőik közt olyan nevek szerepelnek, mint György Oszkár (53. 9—10. és 11—12. szám), Komlós Aladár (53. évf. 11—12, és 14—15. sz.), nem beszélve a fordításokról. Szombati Szabó versei, megnyilatkozásai, szerkesztői törekvései azonban csak egy nekilendülő tehetség magános próbálkozásait jeleznék, ha mellette nem tűnnének fel szép számban hasonló törekvésű poéták az akadémiai ifjúság köréből. Az 52. évfolyam legtermékenyebb költője a főszerkesztő mellett Györék József „társ-szerkesztő". Hét verse jelenik meg. Az ő költészete még a Szombatiénál is erősebb Ady-hatásokat mutat. Ugyanazok a „dekadens" témák: fáradtság, kiéltség, halál-érzés, be nem telt szerelmek és Adys stílus a „kölcsönzésig", íme néhány sor az Almok órája с költeményből: A rózsák nyilnak, illatoznak, Szivemben is új vágyak kelnek. Bolondos, furcsa bús szerelmek Sápadt emléki incselegve Szállnak felém és rám nevetnek. De van itt szó „Az el nem csókolt csókok" mellett „kis rőzselángokról" is. Vagy ki ne ismerne rá a következő sorokban Az Os-Kaján kollégiumi változatára A Szép jegyese с versben ? És van egy-két Íratlan nótám, Egy vétkes, bűnös ifjúságom; Egy asszonyom: a fiatal Szép Kárhoztatom és megváltásom

140 A következő évfolyam öt Györék-verse talán még leplezetlenebbül vall Ady hatására. Már a címek árulkodnak: Szőlőhegyen (Elillant évek szőlőhegyén), Szomorú lett anyám, Az ócska konflis, Szomorúság-szobor. A Szépen fogunk meghalni pedig a magyar föld átkáról szól, arról a földről, mely minden nagy akarást porba fullaszt. A költő úgy érzi: . . .magyar földön, magyar sorban Hogyha végképp ellobogtam, Borba ful, mit bajra kezdtem —— Bizony isten, Nem halhat meg senki szebben.

141 Még a vers „ajánlása" is Adyt követi: „Szomorú sorsom osztályosának: Nagy Ferkónak". Györék mellett Simonka György műveli még az új költészetet az ifjúság soraiból. Tán soha nem éltem, Titkok kutatója

li2 címei magukért beszélnek. Hangulatok с prózai írása két versbetétével pedig szintén Az Os-Kaján erős hatását hirdeti. Ilyen sorai vannak: „Káprázatok suhantak egymás után boros asztalunk fölött," „Jó cimborám bort önt, aztán beszél".

143 140. LEL 1—4. 15. 141 LIII. 9—10. 142 LII. 9—10. 79. és 13—14. 103. 143 LII. 15—16. 127. 569