A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

Kis Szabó András, Déli Pintek Bálint, Nagynyugoti Maga Balku földe féle, Északi öreg Kun István." Földnek föld a szomszédja, tehát a szerződésben felsorolt szomszédok neve valójában a szomszédos földeket jelenti. 1740-ben a tanács eladja Gargya Mihálynak a Katona Szállás nevű földet. „Szomszédi a Földnek: Napkeleti szomszédja Kis György, Délről Csonka rét, Nagy Nyugotról Kondor Ferenc, Északról a téglási határ.'''' Kis György, Kondor Ferenc, a Csonkarét és a téglási határ egynemű fogalmak, mindegyik földet jelent. 1742-ben Szilágyi Mihálynak adott a tanács egy szállást, „melynek napkeleti szomszédja Gargya Mihály, déli a Csonka Réth, napnyugoti B. Nagy István vagy Szécsi Mihály, Északról Kálmán Mihály." A nevek itt is földet jelentenek. Persze gyakran oda írják a név mellé a földje birtokszót is. Pl. 1742-ben Kis János Istvánnak adja el a tanács azt a szállásföldet, melynek „négy felől való szomszédi ezek: Napkeleti Katona Mihály szállása, déli Fejértói út, napnyugoti Darnai András földe, Északról Szécsi Mihályé." Hogy van-e valójában e névadásban primitív, prelogikus, nomád és totemisztikus, azt hiszen, sokkal egyszerűbb kérdés, sem hogy az etnológusoknak kellene eldönteni. Ha már nem a névadó birtokosé a birtok, hanem gazdát cserélt, a név, gyakran a -féle toldalékos alakban él tovább. Mai példa a Balogh Márton-féle szőlő, régebbi példa is akad: „Várkonyi András földe-féle" „Csókáné-féle földe" Tjkv. 1775. és 1741. A közszó tulajdonnévvé válásának alapja rendkívül változatos. Helynévvé válnak állatnevek: Cakótó, Darázsgödör, Kutyahegy, Mackó, Macskás-gaz, Pelikán, Pókos, Pipiske, Rucás, Sertés, Urges, Szamárhegy; növénynevek: Csere, Csontfa-tiszta, Csoregh-nyárfa, Diósvár, Feketefa-ösvény, Hársas-hegy, Komlós, Körtefa (Körtifa), Meggy es-kút, Ny áras-hegy, Nyárfák laposa, Nyúlrekettyés, Szilas, Szilfa; nyájnevek, legeltetési és állattenyésztési halászati létesítmények: Bikakert, Csikó-karám, Csorda-kút, Csorda-hely, Csürhe-járás, Disznó-kút, Disznó-ösvény, Juh-föld, Ménes-kert, Ménes-kút, Ménesakol-hát, Sore; a mezőgazdasági kultúra: Csemete-kert, Borontó-kert, Káposztás-kert, Kenderes-kert, Zab-föld; esemény, történés, cselekmény: Bogárzó, Bőgő, Cigányok siralma, Égés, Könyörgő, Peres, Villongó. A névadás alapja lehet továbbá a hely vagy a létesítmény, vagy a névadó valamely tulajdonsága: Cugos-kapu, Cserepes, Csonka-dülő, Fekete-föld, Feneketlen-kút, Fészkes-hegy, Fiatalos, Kerek-tó, Kettős-kút, Kopár-hegy, Körárnyékos, Lyukas-hegy, Mély-völgy, Pajkos út, Pallag, Puhás, Savanyú kert, Szajha-hegy, Szeles, Szőke-hegy, Tilalmas, Vakut, Vesszős, Vermes, Világos; az alakulat létesítmény mérete, nagysága, kiterjedése: Apró-halmok,Hosszúhát, Keskeny-gaz, Kis-telek, Nagyerdő; valamihez hasonlósága: Kisember-hegy, Ag-laposa, Nyelves-hegy, Nyergeshegy, Púpos-hegy; a táj jellege: Folyás, Lapos, Liget, Mező, Mocsolya, Szik-lapos; a tájnak, létesítménynek a városhoz, vagy más objektumhoz viszonyított helyzete: Belső- Vid, Első-csőszház, Első-tiszta, Erdőalja, Erdő alatt való korcsoma, Határ-árok, Határ-út, Közép-dűlő, Kunkert-hátulja, Lapos-szél, Nyugati temető, Szél-út (Szíl-út) Szegelet-kút; 507