A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

valamivel való érintkezése, szomszédsága iránya; Allásgödör, Balkányi-kút, Bökönyi út, Dorogi kövesút, Gáti-csapszék; az építmény: Barakk, Iskola-dülo, Kapus út, Kelence, Kutas, Monostor, Ponyvás, Régi-pince, Szállásföldek, Szárkút, Tanyák útja, Telefonos dülo; a tulajdonos vagy a használó foglalkozása: Nótárius-kert, Paprét, Postatanya (az egykori postamester tanyája) a hely vagy a természeti tárgy rendeltetése, felhasználásának módja: Dögtér, Emléktölgy, Lóger, Majális-tér, Mélyföldes-halom, Mérnök út, Strázsa-hegy, Tisztiház, Virrasztó-hegy, Varga-vágás; a birtoklás módja: Bánomkert, Jogosult, Parasztok tisztája, Proletár-föld, Telekföld, Űr tisztája, Város-földje, Városkert; a hiedelem szerinti építő neve: Ördögárok. Néhány határnévnek a jelentése idők folyamán a nép élő nyelvérzéke számára értelmetlenné vált, ezeknek a népetimológia új értelmet adott: Mélyföldeshalom (Mérföldes-halom), Mennyhát-dülő (Menyhárt-dülo), Villongó (perben álló föld). A Cakótó és Szárkút nevekben a kihalt szár és cakó közszavunk él tovább. A helynévvé vált szó köznévi jelentáse ismeretlen: Deszpolyhegy, Muhin, Szordas, Szukacs, Tarha-gaz nevekben. A nevek élete Letűnt középkori XII—

XV. századi falvak nevét őrző határnevek: Cégény, Demeter, Monostor, Poroszló ma is változatlan frisseséggel élnek. Hosszú életűek — a XVII. század végéről már vannak adataink reájuk — a fontos közlekedési utak: Fehértói út, Nánási út, Cégény út, Cseme út, a fontos tájékozódási pontot jelentő hegyek neve; Nyerges-hegy, Fekete-hegy, Cserepes-hegy, nagyobb erdők neve: Csere, Nagyerdő. A birtoklás évszázados formáját jelző nevek is tartósan meggyökeresedtek: Telekföld, ugyanúgy a táj jellegét kifejező nevek: Fekete-föld, Liget, Mező, Pallag. Ezekről a nevekről kb. 200 évre visszamenőleg vannak írásos adataink, azonban jóval régebbiek lehetnek. Míg a névadás oka és alapja megvan, a név is virul: Cugos-kapu, Körárnyékos, Szeles, Apró-halmok, Hosszú-hát, Nagy-dülő, Púpos-hegy, Határ-út, Telefonos dülo, Partos (csapszék), Dugó (csapszék). Ha a névadás alapja megszűnt, az objektum elpusztult vagy a táj megváltozott, a változást követi a név változása is, néha hamar, máskor emberöltők alatt. Pl. Nyúlrekettyés, Ag laposa, Fészkes-hegy, Csonka nyárfa, Vesszós, ma már ismeretlen nevek, mert ott már nincs rekettye, a lapos kiszáradt, a madarak sem fészkelnek a nevezett hegyen tömegesen, s a csonka nyárfa is elpusztult, és kosárfonó fűzt sem szednek már azon a helyen. A nevek többsége azonban rendkívül konzervatív, és a természeti vagy más, a nevet létrehozó körülmények megszűnte után is tovább él, akár évszázadokig is. Így a névből következtethetünk a táj régebbi állapotára: Kerek-tó, Fiatalos, Kopár-hegy; a táj múltbeli állatvilágára: Cakótó, Macskás-gaz, Pelikán, Pipiske, Rucás, Ürgés; növényvilágára: Hársas-hegy, Komlós, Ny áras-hegy, Szilas; régi építményeire: Szárkút, Kapus út, Régi pince', elmúlt eseményeire: Égés, Peres, Vigyázó-hegy, Villongó, Virrasztó-hegy. 508