A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Dankó Imre: Két homoki hajdúváros népi építkezése

mokot szórnak, a homokra néhány szál nádat, vagy vesszőt helyeznek és ezekre vastagon, durva megmunkálású, pelyvával, törekkel jól bekevert sarat raknak. A fölrakott sarat lapáttal leverik és a tetejét vízbemártott kézzel elsimítják. Száradás után nedves homokkal fölhintik. A legtöbb hadházi és pércsi házban külön pad- vagy padlásfeljáró nincsen, hanem az udvar felé eső házvég tűzfalába vágott ajtóhoz illesztett létrával oldják meg a padlásra jutást. Sok helyen az effajta padlásfeljáró a kamrában van. Természetesen a kamráknak szobává való átalakításával az ilyen helyekről is kiszorul a padlásfeljárat. Egyedi érdekességként említjük meg azt a képen is bemutatott nádazott padlásföljárót, amely a ház elején, a bejárat fölött helyezkedik el. Ez a megoldás a két homoki hajdúvárosra egyáltalán nem jellemző, idegenből hozott példa alapján készülhetett. Ma már Hadházon és Vámospércsen a tulaj donképpenigádor (gátőr) ismeretlen. Azonban így nevezik néhány helyen a ház elején létesített, a bejáratot védő kis tetőszerkezetet, vagy ha a ház magaslatra épült, a feljáratot, illetőleg legújabban a tornácot is. Tornác nem minden házhoz járul. Megfigyelhető, hogy a régebbi házaknak nincsen tornáca. Azok a maguk puciságában állnak. Tornác az újabb keletű, fejlettebb falépítésű technikával készült házakhoz épült. Jellemző tulajdonságuk az, hogy szerves részei a házaknak, azokkal egy tetőszerkezet alatt állanak. Van faoszlopos, darulábas és kooszlopos tornác, aszerint, hogy a tornácmennyezetet tartó gerendát mi tartja. A széles tornácokat verandának nevezik. Néhány módosabb háznál az ilyeneket, vagy egy részüket, a 30-as évektől kezdődően beüvegezték, így keletkezett néhány üveges veranda. Található pár középtornác is. Ezek a túrkeveiekhez hasonlóan a ház elejének közepén helyezkednek el, és a pitvar területének csökkentése révén alakultak ki.

76 Ezek azonban itt egyáltalán nem jellemzőek. Itt is, akár Böszörményben is az íveltlábas tornácot ámbitusnak nevezik. Másutt sajátosan nemesi, kuriális építészeti elem. Itt igen kevés van belőle és, ami van, az is inkább régebbi keletű hivatalos épületen, mint például a о о О ОС 6b. kép. Hajdúhadház, Kazinczy u. 33. Bartha László házának alaprajza. Háromosztatú, végigtornácos, pitvarablaka van, a tornácot öt, egyszerűen faragott faoszlop tartja. 76 Vö.: Bankó Imre: A túrkevei ház. Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 10. évfordulójára (Túrkeve, 1961) 67—86. 281