A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

déli részén, a Börzsöny-hegységben énekes madarakat, varjút, szajkót, sólymot, vércsét fognak. Varjúnak, szajkónak általában kukoricacsövet, míg a Csiki havasokban a sólyom és vércse fogásához juhhúst, belet használnak csalétkül. A hurok rendszerint zsineg. A Csiki havasokban szárított juhbélből, kalapálással puhított marhainból sodorják a hurkot. Az i-nak urok (Mezőség, Hargita hegység), csattantó (Hargita hegység), csattantyú (Kalotaszeg), árkán, árkán (Moldva) a neve, de ezekkel az elnevezésekkel más huroktípusokat is megneveznek. Egyébként az i-nak jellemző elnevezése nincs. Ijas hurok: A Magyarderzs, Mez6ség, В Torockó, Erdélyi Érchegység, С Csíkszentdomokos, Csiki havasok. Az í különböző variánsai Európa-szerte használatosak. Említik már az ókori görögöktől is. Használatát ismertetik a XV—

XVIII. századi francia és német vadászkönyvek. Az í-nak a különböző szláv nyelvekben közös elnevezése van (horvát prúglo, nagyorosz pruglo, cseh pruhlo stb.). Az ősszláv alak *proglo. Ugyanehhez a szócsoporthoz tartozik a német Sprenkel, az angol springa, springle is, amelyek a szláv terminológiával együtt közös indoeurópai eredetű szavak. Az í kétségkívül az indoeurópai népek ősi kultúrjavai közé tartozik s a finnugorok (lappok, finnek, votjákok, osztyákok, magyarok) közösségük valamelyik korábbi korszakában vagy már elszakadva egymástól külön-külön vették át a velük érintkező népektől. Mivel a hurok a jurák-szamojédeknél is előfordul, valószínű, hogy a f innugor-uráli népek igen korán megismerkedtek vele. Európai helyi áramlásához kétségkívül hozzájárultak a régebbi vadászati munkák is. A hurok előfordul Kelet-Turkesztánban, Dél-Ázsiában (Fülöp-szigetek, Asszam, Arab félsziget), valamint a különböző északamerikai indián törzseknél is. NÉrt. 1939 239—247, 1961 21—30 (Korompay), Gunda 1966 177—183, 198—200, Lagercrantz 1966 15—133. Ikerfazék. Parasztságunk szórványosan, de inkább csak a nyugati területeken füllel ellátott kettős fazekakat használ, amelyben a határban dolgozók részére ételt visznek ki. Az Alföldön a lakodalomban a fiatal pár ilyen Ikerfazék. Tata, Komárom in. i-ból iszik. Az egyik fazékban bor, a másikban ecet van. Ha a menyasszony előbb a bort kóstolja meg, akkor szerencsés házasságra következtetnek, ha az edény ecettel telt részét emeli szájához a házassága sok nehézséggel fog járni. Hasonló edények a szláv népeknél (szlovákok, csehek, lengyelek, fehéres kisoroszok, szerbek, horvátok), a né240