A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

meteknél, a Pyreneusokban, a Kauká­zusban is ismeretesek. Az archeológiai leletek szerint az ilyen i a Bánátban s Jugoszlávia más vidékein, Olaszország­ban már a bronz- és vaskorban hasz­nálatban volt, de variánsaik más pre­hisztorikus kultúrákban (péceli, lausi­tzi kultúra) is előfordulnak. Az i erede­tileg valamilyen kultikus célt szolgált. Erre utal, hogy a prehisztorikus i-ak fogója gyakran állatalakú. Néger-Af­rikában (Nigéria: Benin, Lagos) is gyakoriak a kettős edények s az áldo­zati ételeket szolgálják fel bennük. Ethn. 1945 18—23 (Mozsolics), Lang 1927 153, Meyerowitz 1940 15, Schmidt-Riedl 1955 20, GarasaninM., D., 1956 12. Kástu. Alsó-Orség, Göcsej és Hetes jellegzetes •* kamarája, amelyről az első részletes leírás 1818-ból maradt fenn. Rendszerint az udvaron kívül álló egyosztatú, boronafalú, gyakran egyemeletes ablaktalan épület. Élel­miszer, gabona, gazdasági szerszámok tartására szolgál. А к a gazda faragó­kamrája is. Cserépzsindely es, szalmás tetőzetük nyerges vagy sátoros. А к alá gyakran vermet, pincét mélyítettek. Elöl nyitott - szín is épülhet mellé. Az alsóőrségi A;-k padlásán (kástuhiel, héla) len szárad, gyümölcs aszalódik. Az emeleti rész előtt tornác (ürög, kástupitar, Alsó-Orség) fut végig. A k-t a gazdák, parasztácsok készítették. A nagyobb fc-ba a környező szomszédok összehordtak a húst és a k-t közösen használták. A A>ba csak a gazdának és a gazdasszonynak volt szabad bejárata. Engedelmük nélkül más csa­ládtagok oda nem léphettek be. A kástu a hasonló jelentésű szlovén kasca, kasta átvétele. A /e-val azonos jelentésben használatos kastel, kásti, kástil, kastyé etimológiailag más szó (a hozzánk né­met közvetítéssel került kastély 'főúri lak' alaki, illetőleg jelentésbeli módosu­lata). A Délnyugat-Dunántúlon keve­redés ment végbe a más-más forrásból származó kástu és a kastel, kásti, stb. Kástu. Göcsej elnevezések között. A fc-nak megfelelő kamarák Burgenlandban, Stájerország­ban, Szlovénia német és szlovén terü­letein fordulnak elő. A magyar és a Keleti Alpesek előterének k-i nemcsak földrajzilag függenek össze, hanem kö­zös eredetűek is. TESz., Gönczi 1914 136—137, 464—466, Ethn. 1917 104 (Mészöly), Kardos 1943 219—221, Dömötör 1960 76—77, Tóth 1961 135, 138, Geramb 1926 20, Haberlandt 1953 I 83, 89, Novak 1960 122. Konvergencia a különböző kultúrák­ban az elemek és komplexumok egy­mástól független, hasonló, gyakran azonosnak tűnő alakulása. Ilyen ese­tekben a hasonlóságok és azonosságok között semmiféle történeti kapcsolat nincsen. A k-t a természeti, gazdasági, társadalmi viszonyok, a psychikai adottságok s ezek kölcsönhatásai hoz­zák létre. Két vagy több konvergensen alakuló elemnek közös vagy eltérő lehet az eredete. A konvergens fejlődés következtében létrejött hasonlóságok 16 Déri Múzeum évkönyve 241

Next

/
Oldalképek
Tartalom