A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

Alakor (Triticum monococcum). Magyarországon a bronzkor óta termesztett gabonaféle. Ma már csak Kalotaszegen, Mezőségen (ahol széki árpának is nevezik), a Székelyföldön termesztik. A XVIII. sz. végén művelése még lehúzódott a bihari síkságra. Tavaszsovány földbe vetik. Lisztjéből kenyeret, kelesztetlen pogácsát sütnek, szemtermését sertésnek adják, a szalmájábólkalapot fonnak, kötözésre használják. Az 1817. évi erdélyi éhínség idején a köznép zab- és alakorkenyéren élt. Borza Al. szerint az a a románok felsődáciai kontinuitásának klasszikus tanúja. A vélemény az aggteleki, felsődobszai, lengyeli, nagyárpási, dunaújvárosi, tószegi bronzkori, koravaskori leletek alapján nem fogadható el. Különben az a szó eredete is vitatott. A régészeti leletek figyelembe vételével nagyon valószínű, hogy az alakor jövevényszó egy olyan ismeretlen nép nyelvéből, amely a honfoglalás idején a Kárpátok medencéjében élt. A magyar alakor és a román alac terminológia ugyanabból a forrásból származhat. Az a-t termesztik а Balkánon, Kisázsiában is. Őshazája Előázsia s őse a Triticum boeoticum különböző subspeciese. TESz., Guada 1966 306—329, P. Hartyányi —Nováki—Patay, 1968 5—84, Borza 1945, Tempír 1964 65—98, Bertsch K. und F. 1949 24—33. Bakszekér. Vesszőkből összeállított szánforma gyermekjáték, amely kisebb terhet is elbír. A gyermekek főleg tavasszal készítik, amikor a vessző jól hajlik. Bakcsacsa, bakcsicsa (Göcsej, Hetes), bakszán, bakszánka (Háromszék, Csík m.), bakszekér (palócok, Zemplén, Kisküküllő), berszán (Brassó, vid.), baki (Zemplén) néven ismerjük. A nógrádi palócoknál régebben szénát is húztak le rajta a meredek hegyoldalon. Gyermekjátékként ismerik a románok (a pindusi arománok is), bolgárok és a vallonok. Valószínű Európa más területein is előfordul. A b eredetileg primitív szállító eszköz lehetett. Bakszekér. Zalabaksa. Zala m. Gömörben és Kemenesalján a kétkerekű -*• kordét, Vas m. egyes vidékein a -+• targoncát nevezik 6-nek. „Eb volt a bakszekere..." — szólásunknak a 6-vel való összefüggését nem ismerjük. MTSz., NÉrt. 1943 94 (Bödei), József 1943 17.. Takács 1921 287, Sgy., EMVW 1927 25, Pamfile 1906—1907 I 64, Papahagi 1928—1934 II 224, Podolák 1968 289—290. Baraboly (Chaerophyllum bulbosum). Az ernyős virágú növény répagyökerét főleg a gyermekek nyersen napjainkban is fogyasztják, de régebben a felnőttek is rendszeresen ették. Torda környékén meghámozzák, apró szeletekre vágják és ecettel, savóval 221