A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Gunda Béla: Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból

Gunda Béla Részletek a készülő Magyar Néprajzi Lexikonból A néprajzi kutatás és feldolgozás utóbbi két-három évtizedében Európaszerte előtérbe lépett az atlaszok és lexikonok készítése. Mindkét műfaj évtizedek óta foglalkoztatja a magyar néprajzot is. Örvendetesen haladnak előre a Magyar Néprajzi Atlasz munkálatai

1 s az első részletesebb lexikon-terv,

2 a különböző előmunkálatok után lehetőség nyílik egy Magyar Néprajzi Lexikon elkészítésére.

3 A Magyar Néprajzi Lexikon munkálataival kapcsolatban meg kell említenünk, hogy népi műveltségünk számtalan jelenségének igen színvonalas lexikális feldolgozását a Pallas Lexikonban már Katona Lajos elvégezte. Az ethnobotanikára nagy figyelmet fordított ugyancsak a Pallas Lexikonban Borbás Vince s más lexikonokban is találunk számottevő és használható kidolgozott néprajzi címszót. A magyar halászat első lexikon-szempontú feldolgozásának tekinthető Herman Ottó halászati munkájának (A magyar halászat könyve, Budapest, 1887) Mesterszótár с része, amelyben az ősfoglalkozások úttörő kutatója tömör jellemzését nyújtja a magyar halászélet egyes jelenségeinek, munkamódjainak, eszközeinek. Lényegében a magyar pásztorélet lexikonszerű feldolgozása Herman Ottó A magyar pásztorok nyelvkincse (Budapest, 1914) с munkája is. Ha nem is néprajzi célú, de néprajzi jellegű lexikonjaink előfutárai közé tartozik Frecskay J. Mesterségek szótára (Budapest, 1912). Tanulságos lexikona a Kiskunság pásztoréletének Nagy Czirok László Pásztorélet a Kiskunságon с munkájához (Budapest, 1959) csatolt szómagyarázat, amelyhez hasonlót már Györffy István is szerkesztett A szilaj pásztorok с népszerű írásának debreceni kiadásához (A magyar föld és népe, 2. sz. Karcag, 1928). Mindkét „szótár" közismert és kitűnő anyagot közlő táj szótárainkkal (MTSz., szamosháti, ormánsági, szegedi) együtt elősegíti egy magasabb igényű magyar néprajzi lexikon készítését. Már Bátky Zsigmond hangoztatta, hogy igen nagy szükségünk lenne a tárgyak táj szótárára, helyesebben képes lexikonára, amellyel csak a néprajzi atlaszmunkálatokkal együttjáró kiterjedt néprajzi gyűjtés ajándékozhatna meg bennünket.

4 Bátky Zsigmond tervével egyidőben már javában folytak Szendrey Zsigmond és Szendrey Ákos szokás- és babonaszótárának munkálatai. A két 1 Barabás J., A Magyar Néprajzi Atlasz helye és jelentősége az európai etnológiai vizsgálatokban. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei, XXIV. k., Budapest, 1967. 117—133.1. Lásd még Barabás Jenőnek ott idézett munkáit, valamint Mutatvány a Magyar Néprajzi Atlasz anyagából, Néprajzi Értesítő, XLIX. (Budapest, 1967) 5—72. c. tanulmányt, amely több szerző munkája. 2 Gunda В., A Magyar Néprajzi Lexikon. A Magyar Tudományos Akadémia TársadalmiTörténeti Tudományok Osztályának Közleményei, VIII. k. 2. Sz. (Budapest, 1957) 125—136. 3 A lexikon készítését nagyobb számú Szerkesztőbizottság (főszerkesztő Ortutay Gyula) és munkatársi gárda végzi. 4 Bátky Zs., Tárgyi néprajzi feladataink és Akadémiánk. Ethnographia, XLIV. (1933) 20. 219