A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Sápi Lajos: Debrecen első csatornázása

Az új városháza terveihez fűzött magyarázatát, levelében majd így folytatta,,A Debreczeni Vastag Salétromos äerhez és Főid nedvességéhez képest kivánnám, hogy a faragott kövek jó kőből és számosan eshetnének. De a Transport nehézsége miatt nem mertem bővebben az Überschlagban köveket tenni. Mind erre mind a' Commerciumra nézve hasznosnak látnám ha a' Nemes Város üdővel egy Canálist vonatna a Tiszától fogva Debreczenig, ottan ahoz való nagy tót és Schleussent (zsilipet :szerző) készíttetvén. 1 h. szintén ezután húsz vagy harmintz esztendővel vitődhetnék is végbe, mig is most hozzá Projectumot készíttetni annyival jobnak Ítélném mivel Budán a Magyar Országi Forti (: Distrati Director Ingenieur Generalis Maillard Ur rész szerént kötelességének esmérné az effélékben segítségül lenni, és ha az az Ur egyszer vagy el hal vagy az országból ki megyén nem könnyen jön többé olyan ember oda, a ki annyit dolgozott Canálisok építtetéséhez, a ki Angliában is csupán csak a Canálisok bővebb esmeretsége végett fáradozott és a kinek projectumában és Tanácsában tökéletesen meg lehetne nyugodni. Ez által lehetne üdővel mind a Várost ki flastromoztatni mind a szükséges materialékat az Épületre olcsóbban és bővebben hordatni. Sig. Károlyvár 2. Máj. 804 Péchy Mihály a Genia Corp. Major a Fenti leveléből az tűnik ki, hogy most már nemcsak az állandó veszélyt jelentő tüzek megelőzésére tett javaslatot mint korábban a város részére készített tervek mellett tette, hanem a városias fejlődés alapfeltételeit biztosító jó utak kialakítását is elengedhetetlennek tartotta. Minthogy a város vezetősége a legnagyobb akadályt a szállítás nehézségében látta, ezt a feladatot a víziút biztosításában találta megoldhatónak. Elgondolása, valamint a kivitelezésre tett javaslata a komoly szaktudása mellett egy olyan önzetlen segítő készségről tesz tanúbizonyságot amely igazolja a Kollégium és Nagytemplom tervezésénél tanúsított nagylelkű magatartását. Ismeretes, hogy tervezéseinél általában csak a kész kiadásainak térítését fogadta el. Úgy az 1799. évi előterjesztés, mint a Péchy Mihály 1804-ben tett javaslata sajnos csak írás maradt, mert a város vezetősége megfelelő anyagiak híján az azokban lefektetett nagy horderejű javaslatokat keresztül vinni meg sem kísérelte. Továbbra is rendezetlen maradt a város vízelvezetésének és burkolatlan útjainak megoldásra váró feladata. Az ez időben működött királyi biztosok majdnem kivétel nélkül bírósági emberek voltak, így a műszaki feladatok megoldásához nem sok hajlandóságot árultak el. 1794-ben Geöcz Ferenc, 1803-ban Berzeviczi Pál kerületi táblabíró, majd 1811. augusztus 7-től Ibrányi Farkas kerületi táblai elnök viselte a királyi biztosi hivatalt Debrecenben, kik tevékenységükben majdnem kizárólag csak a közigazgatással kapcsolatos feladatok ellátására szorítkoztak a város életében. 1816-ban átmenetileg Melczer László, majd rövid ideig tartó működése után 1817-ben Beck Pál viselte a Debrecen királyi biztosi tisztséget, ki mint mérnök ember, elődeivel ellentétben elsősorban a város fejlődését biztosító műszaki feladatok megoldásában látta működésének célját elérni. A város területének rendezését, a vitás határok tisztázását, szabályozási vonalak rögzítését, a Nagyerdő védelmét és fejlődésének biztosítását, a városi csatornázás megoldását, az ivóvíz ellátás javítását indította el hivatala ellátásával. Alig érkezett be hozzá a királyi biztosok által a város vezetőségétől szokásosan bekért jelentés a város általános helyzetéről, már 1817. szeptember 26-án az elöljáróság és Kováts György városi mérnök jelenlétében elindította az első városi csatornázás munkáját az alapkő letételével s ugyanakkor a Miklós utca végén kijelölte a csatorna építés kiindulási pontját. Tekintve, hogy az évek óta készülő, a város egész területére kiterjedő szintezés (magassági mérés) még mindig nem készült el ebben az időben —, elrendelte annak haladéktalan elvégzését, mivel a 275