A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Sápi Lajos: Debrecen első csatornázása

csatornázást szakszerűen megtervezni, illetve megépíteni annak ismerete nélkül nem lehetett. A nagy reményt ígérő kezdet lángja azonban úgy látszik leginkább csak Beck Pálban élt, mert sem a város vezetősége, sem a megbízott városi mérnök a rendelkezésnek nem tett eleget, ami leginkább a vezetőséghez írt királyi biztosi leirat 1820. december 7-i tárgyalásának jegyzőkönyvéből tűnik ki. Ugyanis az előterjesztés szerint „A 3dik pontra nézve pedig szükséges lévén azon munka mely a' Geometrenek a Város libellatiojára nézve ez előtt három Esztendővel meg hagyódott volt, és azon idő alatt gyakran sürgetődött: Szükséges Geometra Uramat az eránt kérdőre vonni, hogy azt eddig miért nem készítette el: 's annyi halogatásnak adja okát, erről pedig a' Magistratus minél elébb tegyen Tudósítást."

3 Valószínű azonban, hogy a halogatásnak az okát nem egyedül Kováts György városi mérnök mulasztásában kell keresni, mert az ülés határozatának vizsgálatából, a város vezetőségének az ügy iránti tartózkodására lehet következtetni. Ugyanis a királyi biztosnak küldendő jelentés szövegét így fogalmazták meg: ,,A' mi pedig a 3dik pontra nézve meg kívántató geometriai libellatiot illeti, Geometra Uram stante sessione keresődött, de az új Piatzok mérésében foglalatoskodván fel nem jöhetett; ennél fogva kötelességébe tétetik az arról minél elébb írásba tejendő Jelentés, hogy az említett munkát el készítette-é,'s ha nem adja okát miért nem ? hogy О Nagyságát lehessen eránta tudósítani." A harmincezernél már több lelket számláló s egyre jobban fejlődő város műszaki feladatainak ellátására egy mérnök kevésnek bizonyult. A közel ötszáz éven keresztül állandósult árokkal határolt zárt terület egyre jobban feloldódott és kezdetét vette a palánkon kívüli új település, ami a városi mérnök számára igen sok munkát jelentett. Az egykori feljegyzésekből kitűnik, hogy ezt a városi mérnök az elöljáróinak tudomására is hozta, munkájához segítséget kérve. Egy időben hátráltatta munkáját betegsége is majd megfelelő dolgozó szobájának és felszerelésének hiánya okozott akadályt. Munkájában segítőtársa a város erdőmestere lett volna, de korábban a kamarai felügyelő a város akarata ellenére Neuwirt Vince megválasztását erőszakolta ki erdőmesternek akit rövid szolgálat után „dacos engedetlensége -iatt" kellett a város szolgálatából elbocsájtani, így segítséget Kováts Györgynek nem jelentett. Sőt mikor Szabó Jánost alkalmazta a város erdőmesternek, őt meg a beregszászi volt hivataltársai irigységből hamis vád emeléssel lókötés gyanújába keverték és több hónapon keresztül —, bár a város alkalmazásában állott —, fizetést részére folyósítani nem lehetett s így munkája is hátrányt szenvedett, míg a váradi bíróság előtt magát a koholt vád alól nem tisztázta. Beck Pál látva, hogy az elrendelt előkészítő munkálatok egyáltalán nem haladnak, 1821. március 27-én határozott hangú levélben szólította fel a város vezetőségét, hogy a „Város Geometrája minden más munkáktól felszabadítódván a' Csapó Uttzai kapun kívül osztandó Taxás Telekek kiszakasztásához haladék nélkül fogjon hozzá és 8 nap alatt el végezze, azután pedig a' Város Libellatioját és annak rendi szerént úgy ki dolgozza, és el készíttse, hogy abbeli munkálódása Május első napján okvetlen a' Felsőség elébe terjesztődhessen, ho^y pedig ezen kötelességének megfelelhessen Liszkai Sámuel adódjon mellé segítcégül, és vélle a' Diurnum (napidíj: szerző) eránt tétessen alku. . .".

4 A rendelkezésnek a város vezetősége eleget tett és Liszkai Sámuelt alkalmazta. Sőt később, midőn Szabó János a várost elhagyta és Szatmár megyében vál276