A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

É. Kiss Sándor:Hajdúhadház helynevei I.

E. Kiss Sándor Hajdúhadház helynevei I. Belsőségi elnevezések 1965. őszén kimentem a hajdúhadházi Új Barázda Termelőszövetkezet majorjába, hogy édesapám háztáji tengerijének hazaszállításához fogatot kérjek. Amikor a főagronómus érdeklődött, hol van a tengeri, egy jól tájékozott brigádvezető már mondta is, hányas táblában. Nekem az a szám semmit sem mondott, mert a hadházi határnak szóbanforgó részét Apróhalmok dűlőnek ismerem, s a nép is így nevezi. Ez a kis epizód világossá tette előttem, no

gv a paraszti életforma és a mezei gazdálkodás rohamos változása közvetlenül fenyegeti a nép körében hagyományosan kialakult határneveket. Össze kell gyűjteni őket, amíg nem késő. A határnevek összegyűjtésével egyidőben a belsőségi helynevek összeírását is megkezdtem. Munka közben azonban kiderült, ez utóbbi még sürgetőbb feladat, mert a hivatalos névadás már korábban feledésre ítélte azokat a hagyományos utcaneveket, amelyeket valamilyen okból nem tettek hivatalossá. Dolgozatom első részében Hajdúhadház belsőségi neveit bocsátom közre. Bízom abban, hogy folytatásaként egy év múlva a határnevek összeírásával is elkészülök. Az elnevezettek „A földrajzi nevek — a táj különböző részeinek, illetőleg a tájban található természetes és mesterséges alakulásoknak megkülönböztető nevei — keletkezésének oka ugyancsak gyakorlati: az ember tájékozódni akar a tájban, s ezt a táj feltűnőbb felszíni alakulatai segítségével éri el, azok általános (köznévi) vagy különleges (tulajdonné

vi), megjelölésével; meg akarja különböztetni a földfelszín egy-egy darabját a többitől, minthogy ez valamilyen oknál fogva jelentőssé vált számára."

1 Egy alföldi község belsőségi elnevezéseiben kisebb szerepet játszanak a természetes, nagyobbat a mesterséges alakulatok. A természetes alakulások közt csak hegyek, dombok és tavak neve fordul elő. Hegy és domb között alföldi viszonylatban intenzitásbeli különbség nincs. Mindegyik névvel egyformán illetik környezetéből valamennyire is kiemelkedő természetes képződményt, amelynek a legnagyobbika sem haladja meg a 10 méter viszonylagos magasságot. A tavak, amelyek egykor a város lakott területén voltak, régen kiszáradtak, s a név által jelölt tartalom már nem valóság, csak emlék, az egykori táj állapot jelzése. A mesterséges alakulatok elnevezései közül a földrajzi nevek fogalomkörébe tartozik minden olyan tartós létesítmény neve, amely az ember tájékozódása 495