A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Szíj Rezső: Gulyás Pál és Ottó Ferenc kapcsolata

1 Levelezőlap Gulyás Pál — Ottó Ferencnek Ngs. Ottó Ferenc író úrnak Budapest Szentkirályi u. 34. IV. 4. 1936 XII/4. Kedves Barátom, hálásan köszönöm Bartók-tanulmányát. Már többeknek mutattam, egy ún. debreceni „analízis" alá került a könyv. Nem tudom, itt a kereskedések árulják-e. A zenedének is meg fogom mutatni, jó lenne oda mutatványszámot küldeni, az ár megjelölésével. En, sajnos, a Zenének a limbuszában sóvárgok, hasonlóan az antik árnyakhoz, akik Krisztust még nem láthatták. De egy-húzamra kiszívtam belőle, ami irodalom s igyekezni fogok egy szakavatott által egészen közelférkőzni az érdemi részhez. Az elrendezési elve nagyon vonz. Mégegyszer hálás köszönet! Ig

az híve: Gulyás Pál F.: dr. Gulyás Pál, Debrecen Dobozi-bérh. C/9. Foglalkozott-é Bartók a Kalevalával ? (Vikár fordítása, II. kiadásban.) Ez járt eszemben, miközben a Kilenc Szarvas regéjét olvastam. Micsoda gazdag bánya lehetne ez Bartók számára, — motívumai csodálatosak. Pld. Hisz szarvasának üldözése, — a Nap és a Hold ellopása, — Az Aranyfeleség Persze a szöveg és a zene találkozásának titka, az összeforrás misztériuma De a Kalevalái kincset propagálni kellene, a „jövendő fehérei" számára. Gulyás levelére Ottó Ferenc röviden válaszol (2. sz.), de a Bartók ügyben feltett kérdésre adós marad a felelettel. Viszont Gulyás Kalevala-tanulmánya által is igazolva látja törekvéseit a Júlia szép leány c. operáját illetően, amelyről a bevezetőben szóltunk. A népköltészet a mesék, balladák motívumai is egyetemes mondanivalót fejeznek ki. A Tamásira, Kodályra való hivatkozás azóta is helyesnek bizonyult, hisz nem ok nélkül írta Pogány ö. Gábor Kiss Lajosról emlékezve a Művészet 1965. áprilisi számában a következőket: ,,Kis népek öntudatos entellektüeljei, tömegeikhez hű kulturális képviselői sohasem kételkedtek abban, hogy csak a nemzeti sajátságok megörökítésével léphetni európai szintre, válhatni univerzális érdekűvé." 640