A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

É. Kiss Sándor:Hajdúhadház helynevei I.

Az utca sajátos forgalma lett a névadás alapja: Halottas köz, Vadász utca, Vásár utca. Helyzete, alakja alapján nevezték el a Kereszt, Nyíl és Sugár utcát. Nagyságrendi megkülönböztetés alapján keletkezett a Kiság utca, Kistemető Kismalom, Nagybolt, Nagyhíd, Nagyoldal stb. elnevezés. Más, azonos létesítményhez viszonyított kora alapján kapott nevet az Ócska iskola, Ócska templom, Régi patika, Uj iskola, Újosztás stb. A növényvilágból kapta nevét a Mogyorós telek, Repce-kút, a Rózsa és Virág utca, az állatvilágból a Cserebogár, és Gólyás-malon, Serkevár, Urges és Vadas. A mezőgazdasági művelés alapján nevezték el az Epres- és Káposztáskertet. A birtoklás körülményeire utal a Bánomkert, Dézmáskert és Miglakhatsz elnevezés. Népnév vált helynévvé a Görög-bolt, Cigányzug és Zsidó köz nevekben. A Csapszék cégér lett a Csillagos, Kecskés, Zöldág tulajdonneve. A helyi, földrajzi vonatkozások: irány, helyzet, szomszédság alapján való névadás is igen gyakori: Dorogi út, Cserésoldal, Előhegy, Laposszél, Temetőalja. A nevek is alá vannak vetve a keletkezés, változás és elmúlás törvényének, aszerint, ahogy a névadó változik. Egyesek most vannak az elterjedés stádiumában, még birkóznak a régi névvel, mások élnek és virulnak, ismét mások már csak az öregek emlékezetében élnek, és vannak, amelyekről csak régi írásokból tudunk. S hány meg hány tűnhetett el teljesen nyomtalanul! A nevek általában konzervatívak. Ha meggyökeresedtek, elterjedtek, népivé váltak, túlélik a névadót, egyesek rövid ideig, mások tartósan. Legrövidebb életűeknek bizonyulnak a személynévből lett helynevek, mert ezek egyénekhez, egyes emberekhez kapcsolódnak. A személynév egyebek között akkor válik helynévvé, ha a név idegen eredetű, és a magyar artikuláció nem, vagy csak nehezen tud megbirkózni az illető családi nevével. Ilyenkor a nép úgy segít magán, hogy személynevet a személyt keresztnevén nevezi meg. így lett Grósz Ábrahám csak Abris, és a zug, amelyben lakik, Abris zug. Efféle név még az Icig-ház és Hani sarok. A személynéven való nevezet bizalmas familiáris hangulatú, az idegen befogadását, a vele való barátságot, együttérzést jelzi, különösen ha „szomszíd" megszólítással párosul. Másik módja az idegen névvel járó ejtési nehézségek elkerülésének a ragadványnév. Ez családi név számba megy, mert a leszármazottak is öröklik. Mivel a ragadvány nevet viselő idegen családnevű egyének rendszerint beköltözött polgárok, foglalkozásukra nézve kereskedők, szatócsok, korcsmárosok, akik üzletet a forgalmas helyeken, utcakereszteződésekben, sarkokon nyitottak, róluk elsősorban a sarkokat nevezték el: Görény sarok, Retek sarok, Szúró sarok, elvétve utcát is: Csúcsár köz. A családnévből lett helynevek szívósak, tartósak. Ez természetes is, hiszen legtöbbször nemzedékek egész sorához kapcsolódtak. Akkor is tartósan túlélik a névadót, ha az elhalt, vagy elköltözött. Gyorsítja a név elmúlását, ha megváltoztatják a hely nevét, ha más jeles család vagy személyiség tűnik fel azon a helyen. A mesterség- és hivatásnevek hosszú életűek. Sok esetben már senki nem emlékszik a névadó mesterre vagy mesterségre, a név viszont él tovább ma is és eredetét sokszor csak levéltári kutatások alapján lehet felderíteni. Mester-tó, Kalapácsok dombja. 535