A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

É. Kiss Sándor:Hajdúhadház helynevei I.

Intézmények és üzemek neve csak akkor enyészik el gyorsan a nép emlékezetében, ha tárgyi megjelenési formájuk, épületük is elpusztult: Granárium, Nagycsapszék, Kistemető. Fennmarad viszont nevük, ha egykori épületük megmarad. Ha új intézménynek adnak szállást, az is viseli a régi nevet. Az egészségházat ma is Csókosnak, a tejbegyűjtőt Csillagosnak, a napközit Gazdakörnek nevezik. A szélmalomnak már emléke sem él, de neve igen, mert a dombot, amelyen állt, szintén szélmalomnak nevezték el. A hagyományos utcanevek akkor maradnak meg véglegesen, ha hivatalos utcanévvé teszik őket. Ha újjal cserélik fel, halálra is ítélik. Két-három emberöltő elég ahhoz, hogy egy közismert régi utcanév feledésbe merüljön. Pl. Debrecenben ma alig van ember, aki tudná, hogy a Thaly Kálmán utca a század elején még Kasza utca volt. Hogy hadházi példát említsek, 20—30 év múlva ugyan ki fogja tudni, hogy a Széchenyi utca ökörkút köz volt. Megváltozik a név, ha a névadás alapja megszűnt. A Halottas köz név azért van elhalóban, mert a húszas évek vége óta már más utcán viszik a holtat a Keleti temetőbe. Feledés várja a mai nevezetes közutakat is. 1965-ben megépült a városi vízhálózat első szakasza. Egyelőre még akadozik a hálózati vízellátás, bizonyos azonban, hogy belátható időn belül teljesen megépül és zavartalanul ellátja feladatát. Feleslegessé teszi a mai közkutakat, amelyek majd nevükkel együtt el fognak tűnni, miként a sok-sok szárazmalom a gőzmalmok megjelenésekor. Egynek emlékét őrizte volna a Gólyás-malom utca, 1947-ben ezt is átkeresztelték. A természeti és földrajzi viszonyok: helyzet, fekvés, irány, természeti tulajdonságok lassan változnak. Ha ezek szolgálnak névadás alapjául, a név is tartós. Dorogi út, Vizeskert, Cserésoldal stb. A név konzervativizmusa következtében akkor is megmarad, ha a természeti objektum megszűnt: Lőrinc tava, Mester tó. Míg a hagyományos, népi eredetű nevek körében a névadás alapja nagyon sokféle, addig a hivatalos névadás alig lépi túl az irodalom, a tudomány, a történelmi személyiségek nevének körét és a helyi, földrajzi vonatkozások kínálta lehetőségeket. A hivatalos neveknek csak egy kicsiny része természetes név, olyan, amely a nevezett és a név természetes, objektív kapcsolatát, helyzetét, irányát határozza meg: Kertalja utca, Erdő utca, Kereszt utca stb. Legtöbbjük emlékeztető név,

92 az egy eszmére (Béke útja), személyre való emlékeztetés céljából alkották, (Petőfi, Kossuth utca). A hivatalos névadáskor, miként a XIX. sz. közepe óta elterjedt, az utcák többségét az irodalom, tudomány és történelem nagyjairól nevezték el. 1924-ben az utcák hivatalos elnevezésekor a magyar irodalom klasszikusai, a történelmi személyek közül a honalapítók, a kalandozások, a török elleni háborúk és a függetlenségi harcok, az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hősei részesültek ebben a kitüntetésben. Nem maradt ki az ellenforradalmi korszak államfője sem. A történelmi nevek egyfajta kurucos, 48-as magatartást tükröznek. Habsburg Hadházon nem kaphatott utcát, a hadházi néppel a kiegyezés nem feledtette Aradot és az önkényuralmat. Kálvinista állásfoglalás nyilvánul meg abban, hogy utcanévadó első, királyunkat, Istvánt nem nevezik szentnek. Néhány esetben a névadó reformata confessiója is szerepet játszott a névadásban. Hogy az irodalmi és történelmi személyeket az utcák elnevezéséhez jól választották meg, mi sem bizonyítja jobban, hogy az egy Horthy Miklós kivételével mind kiállották a történelem próbáját. 536