A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

Ötvös János–Kovács Béla: A tiszacsegei holt Tisza és környéke élővilága

Ötvös János—Kovács Béla A tiszacsegei holt Tisza és környéke élővilága A Déri Múzeum archeológiai, etnográfiai és művészettörténeti anyag gyűjtésén kívül feladatának tartja a megye élővilágának begyűjtését is. A Hortobágyon és Debrecen környékén rendszeres gyűjtést folytat is ezen a téren. A vármegyék területi rendezése alkalmával tekintélyes Tiszamente (Polgártól Tiszafüred határáig) került Hajdú-Bihar megyéhez s ennek megfelelően a Múzeum figyelmét a Tisza felé is fordította. A Tiszamente élővilágának felkutatását a szegedi József Attila Tudományegyetem külön Tiszakutató csoportja tűzte ki feladatául. Munkájuknak már eddig is szép eredménye van, miről az Acta Biologica с kiadvány tanulmányai tesznek bizonyságot. Mi csak a hajdú-bihari részen a meder, ártér és holtág élővilágából szeretnénk egy kis gyűjteményt a Múzeum számára összeállítani. A hajdú-bihari Tiszamente központi fekvésű helye Tiszacsege — könnyen megközelíthető, innen meg lehet szervezni a többi részek bejárását is — ezért esett választásunk Tiszacsegére. A szegedi kutató csoport is járt itt algát, kagylót és csigát gyűjtve; Zilahi Sebess Géza pedig rovarokat gyűjtött Tiszacsegen (Faunisztikai vizsgálataim tiszacsegei gyümölcsösökben. Acta Universitatis Debreceni ensis. 1955.), de nem a holtág környékén, hanem a falu alatt elterülő ártéri részeken, ahol nagy gyümölcsösök vannak. Első alkalommal 1964 május és július havában jártunk itt. Az elkezdett munkát 1965 április, május, július és szeptember havában folytattuk. Legérdekesebb volt a májusi gyűjtésünk — a nagy áradás következtében a hullámtér tengerré változott, a víz színén rengeteg szemét (fa, ág, nád stb.) úszkált s a kihalászott szemetén igen sok terricol rovart (pl. Carabus, Staphilinus féléket) találtunk. Július hónapbanpedig a leülepedett turzsások alatt futóbogarak(Carabidae) tömegeit zsákmányoltuk. A következő évben, 1966-ban V. hó 4.-én, 11.-én és 29.-én, VI. hó 7-én, 9-én és 25-én, VIII. hó 1-én és 25-én voltunk gyűjtőúton. Az 1966. évi gyűjtés eredményét teljes egészében még nem tudtuk feldolgozni. A hiányok pótlására rendelkezésünkre bocsátotta a velünk gyűjtő Siroki Zoltán agrártudományi főiskolai tanár feldolgozott anyagát, amiért itt mondunk köszönetet. Eddigi gyűjtésünk középpontjában a holtág és környéke állt. A későbbi tények igazolták választásunk helyességét, ugyanis a holtágat 1966 nyarán lecsapolták, így mi még megörökíthettük egykori növényvilágát és rovarvilágából egy keveset. 3