A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

G. Kapusi Erzsébet: Politikai harcok Debrecenben 1944–1949

a Kommunista Párttal való együttműködés és a Szovjetunióval való barátság mellett állott ki. Február 20-án a Néplapban tudósítás jelent meg a két munkáspártnak az Arany Bikában tartott közös aktívájáról. Ekkor már — mint erről a lap színesen beszámolt — a feliratok között volt: „Éljen a munkásosztály megbonthatatlan egysége!" Sok dolgozón — írja a tudósítás — meghatottság vett erőt, amikor az emelvényen a legnagyobb barátságban látta együttülni a két munkáspárt vezetőit. Az aktíva állást foglalt a jobboldali vezetők ellen, sőt tovább ment: a jobboldali vezetők híveinek kisöprését is követelték a pártból. „Akinek nem tetszik a baloldali politika, menjen a pártból!" A határozati javaslat, amelyet ezen az aktívaülésen elfogadtak további következetes harcot hirdetett meg a harmadikutas munkásegységellenes politikusok ellen. De megszólaltak a lap hasábjain a munkások is. A Néplap február 22-i számában a debreceni fűtőház és a vagongyár baloldali kommunistái tolmácsolják örömüket: „A baloldali szociáldemokraták örülnek igazságuk megvalósulásának" címmel. Március 2-án pedig az MKP debreceni szervezetének III. konferenciáját ismerteti a Néplap tudósításában. Németi József városi párttitkár beszédében többek között kijelentette, hogy a jobboldalt a város vezetéséből is el kell távolítani Jóború Magda a pártközpont küldötte ezen az értekezleten jelentette be, hogy aktuális a két párt egyesülése. A Szociáldemokrata Párt márciusban tartott 36. kongresszusa után Debrecenben ismét összeült a két munkáspárt közös aktívája. Az aktíván a kongresszuson elhangzottakat tárgyalták meg. Előadók: Lendvai Ferenc SZDP és Szabó István MKP volt. Igen sokan szólaltak fel ezen az aktíván mind a két párt tagjaiból, így többek között: Kulcsár Ferenc, Hajdú János, Kovács Lajos, Tóth László stb. A két munkáspárt közös aktívája lelkesen ünnepelte az egységes hatalmas munkáspárt megteremtését. Erről mindkét munkáspárti lap a Néplap és a Népszava tudósítást közölt a március 10-i számban. Március 20-án Debrecenben megalakult a munkáspártok Hajdú megyei és debreceni egységbizottsága. A megyei egységbizottság tagjai: Fazekas József, Gondos Pál, Hippius István, Radó István, Sándor László és Szabó István lettek. A debreceni egységbizottság tagjainak Bazsó Lászlót, Kővári Lászlót, Kulcsár Ferencet, Németi Józsefet, Pincési Pált, Pogácsás Antalt választották meg. A káderbizottság tagjai: Fazekas József, Dr. Kiss Sándor, Kulcsár Ferenc, Sándor László és Szabó István lettek. A megválasztottak az ideiglenes szervezeti egység megteremtése érdekében megkezdték a munkát írja a Néplap március 21-i számában. Ezután már egymást követték a két munkáspárt megteremtésének debreceni és megyei eseményei. A Néplap április 7-i számában hírül adta, hogy Hajdúszováton megalakították a közös akcióegységet. Létrejött Debrecenben a nőegység. A Néplap — most már a munkáspártok egyesült sajtójaként közölte május 11-i számában, hogy a pártok debreceni egységesítő konferenciája kitörő lelkesedéssel ünnepelte a Magyar Dolgozók Pártja megalakulását. A munkásosztály forradalmi egységének megteremtése lehetővé tette, hogy a munkásosztály erői megsokszorozva arccal a szocialista építés felé forduljanak. A népi demokratikus rend tovább fejlődött. 1949 tavaszán a Függetlenségi Front pártjai, valamint a Függetlenségi Front kormánya iránt lojális kormányon kívüli pártok a Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezésére megalakították a Magyar Nemzeti Függetlenségi Népfrontot. A Népfront a demokratikus nemzeti függetlenségi front örököseként alakult meg szocialista program alapján. A népfrontban egyesültek mindazok, akik magukévá tették az MDP programját a szo362