A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

G. Kapusi Erzsébet: Politikai harcok Debrecenben 1944–1949

cialista Magyarország felépítésének nagy célját. 1949 elején az MDP az ország elé tárta az első ötéves terv javaslatát, amelyet a Népfront minden résztvevője elfogadott és részt vállalt a végrehajtásában. 1949 tavaszán parlamenti választásokra került sor az ötéves terv programja jegyében. A politikai életből ekkor már eltűnt a Pfeiffer-, a Brankovics- és a Slachta párt. A Mindszenthy-féle összeesküvés politikai hatása erősen megtépázta a reakciós egyházi körök tekintélyét is. A politikai porondon az MDP és a Népfront többi pártjai maradtak. Az országgyűlési választások olyan időben történtek, amikor az MDP napirendre tűzte a termelőszövetkezeti mozgalom kifejlesztését, ezidőben kezdődött meg a országosan gépállomások szervezése. Aki a Népfront programját elfogadta, az egyben azt is jelentette, hogy nemcsak a szocialista ipar fejlesztése mellett foglalt állást, hanem magáévá tette a mezőgazdaság szocialista átszervezésének programját is. Az 1949-es választásokon a Népfront pártjai egységes népfront listákkal kikapcsolták a pártok közötti választási versenyt. Egy frontot alkotva egy programmal léptek a választók elé. Az első Népfront választáson a Hajdú-Bihar megyei választókerületben a választók 95,5 százaléka szavazott a Népfrontra. A Hajdú-megyei 448-as választókerületben — ahogy erről a Néplap május 17-i száma tudósít: Választók száma 336 808 Leszavaztak 318 139 Népfrontra 303 911 Ellene 6 396 Érvénytelen 7 833 A kormány megalakításakor a szocialista építés érdekének vetették alá a pártarányokat és egyben a pártharcok is megszűntek. A kormány többsége MDP képviselőkből állott, akik szövetségeseikkel együtt a hároméves terv befejezésén, majd az ötéves terv végrehajtásán dolgoztak. FELHASZNÁLT FORRÁSMUNKÁK Kállai Gyula: A magyar függetlenségi mozgalom (Szikra 1955.). Nemes Dezső: Magyarország felszabadulása Magyarország fejlődése a felszabadulás után. (Kossuth I960.). Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéből. (Akadémia kiadó 1955.). 1 Tóth Sándor: A szovjet hadsereg felszabadító hadműveletei Magyarországon. 2 Révész Imre: Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása. Debrecenben. (1944. dec. 21 — 22.). 3 Balázs Béla: A Nemzeti Bizottságok szerepe a népi demokráciák létrejöttében. 4 M. Somlyai Magda: Az 1945-ös földreform néhány kérdéséről. 5 Molnár János: A munkás és paraszttömegek harca a Kommunista Párt vezetésével a reakció ellen. (1945. október—1946. március.). Varga Zoltán: Debrecen felszabadulás utáni politikai életének néhány kérdése. (Alföld 1956. 1., 2., 3., 5. száma.) Korom Mihály: A magyarországi fasizmus bukásának és a népi demokratikus forradalom érlelődésének kérdéseihez (1943 — 1945) Párttörténeti Közlemények 1958. január). Paál Job—Radó Antal: A debreceni feltámadás. Rip. sorozat. Napilapok Néplap (1944—1949-i számok). Tiszántúli Népszava (1945 — 1948). Debrecen (1945 —1949-i számok). I?. Sánta Ilona: A két munkáspárt egyesülése Magyarországon. 1948-ban. Párttört. Közi. 1958. augusztus. 363