A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

G. Kapusi Erzsébet: Politikai harcok Debrecenben 1944–1949

zottaiból, fasisztaellenes hazafiakból nemzeti bizottságokat szerveztek. Debrecenben 1944. december 5-én alakult meg a Nemzeti Bizottság. Tagjai sorába 5 kommunistát, 5 független kisgazdát és 5 szociáldemokratát delegáltak. Később polgári demokratákból; 2, a szabad szakszervezetek részéről 4, az ipar és kereskedelmi érdekeltségektől 4 tag került a Nemzeti Bizottságba. Négy pártonkívüli vett részt a bizottság munkájában: Révész Imre református püspök, Vásári István polgármester, Herpay Gábor vármegyei főlevéltárnok, Bodnár János egyetemi professzor, Bánáss László rom. kat. prépost. A Nemzeti Bizottság elnökévé egyhangú lelkesedéssel Dr. Juhász Nagy Sándort választották meg. A Nemzeti Bizottságok egyik legfontosabb feladata volt kijelölni, illetve népgyűléseken megválasztani az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldendő képviselőket. Az egész magyar nép léte függött attól, hogy minél előbb összeüljön az Ideiglenes Nemzetgyűlés, mint a népakarat megtestesítője, a demokratikus államiság legfontosabb szerve. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 21-én és 22-én ült össze Debrecenben. December 14-től kezdve 19 teherautón 24 küldött járta az ország felszabadult területeit. 44 városban és községben jártak, kisebb nagyobb népgyűléseken magyarázták a helyzetet és ahol még nem volt, megalakították a nemzeti bizottságot. Ezek útján levezették a választásokat, a jelölteket felvették az autóra és december 20-ra behozták Debrecenbe. 1944. december 21-én a Református Kollégium oratóriumában nyílt meg az Ideiglenes Nemzetgyűlés. A debreceni ülésszak 230 képviselője foglalkozási ágak, illetve osztályerőviszonyok szerint a következőképpen oszlott meg: Ipari munkás 42 Földműves, földmunkás, szegényparaszt 39 önálló iparos (túlnyomóan kismesterek) 37 „Gazdálkodó" (ezen a nagyon általános néven jegyeztették be magukat a nagy- és kisgazdák, középparasztok, sőt egynéhány, az értelmiséghez tartozó kisebb földbirtokos is) 36 Szabadfoglalkozású értelmiségi (orvos, ügyvéd stb.) 18 Tanár (egyetemi, fő- és középiskolai) tanító 16 Egyéb köz- és magántisztviselő 16 Újságíró, egyéb közíró 10 Pap (4 katolikus, 2 református, 1 evangélikus) 7 Katona 6 önálló kereskedő 2 Kereskedelmi alkalmazott 1 230 A képviselők megoszlása pártok, csoportok szerint: Magyar Kommunista Párt 71 ( 30,9%) Független Kisgazdapárt 55 ( 23,9%) Szociáldemokrata Párt 38 ( 16,5%) Nemzeti Parasztpárt 16 ( 6,9%) Polgári Demokrata Párt 12 ( 5,2%) Szabad Szakszervezetek 19 ( 8,3%) Pártonkívüliek 19 ( 8,3%) 1230 (100 %) 344