A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)

G. Kapusi Erzsébet: Politikai harcok Debrecenben 1944–1949

A Nemzetgyűlés elnökének Zsedényi Bélát a miskolci evangélikus jogakadémia professzorát, címzetes egyetemi tanárt, alelnökké egyhangúlag Juhász Nagy Sándort és Sántha Kálmán ideggyógyász, agysebész professzort választották meg. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elsőnek a magyar néphez intézett szózatot vitatta meg. A szózat összefoglalása volt azoknak a legfőbb programpontoknak, amelyeket a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front — a Magyar Kommunista Párt irányelvei szerint — már elfogadott. Hangsúlyozta: „. . . a szabadon demokratikusan megválasztott Ideiglenes Nemzetgyűlésnek joga és kötelessége a magyar nép összegezése nevében szólni. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásával a magyar nép végre maga dönt sorsa felett." December 22-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés napján megválasztották a nemzetgyűlés politikai bizottságát, pártközi megegyezés alapján, 5 kisgazdapárti 4—4 kommunista és szociáldemokrata, 3 parasztpárti, 2 polgári demokrata, 4 pártonkívüli, tehát összesen 22 taggal. A politikai bizottság Zsedényi Bélát választotta elnökévé. A politikai bizottság első ténykedéseként javaslatot tett a miniszterelnök személyére. Miniszterelnökké: Miklós Béla vezérezredest választották egyhangúlag, aki ezután beterjesztette a megalakítandó Ideiglenes Nemzeti Kormány listáját. Belügyminiszter: Pénzügyminiszter: Külügyminiszter: Vallás és Közoktatásügyi miniszter: Honvédelmi miniszter: Földművelésügyi miniszter: Kereskedelmi miniszter: Igazságügy miniszter: Iparügyi miniszter: Közélelmezési miniszter: Népjóléti miniszter: Erdei Ferenc Vásáry István Gyöngyösi János Teleki Géza gróf Vörös János vezérezredes Nagy Imre Gábor József Valentiny Ágoston Takács Ferenc Faragó Gábor vezérezredes Molnár Erik A miniszterelnök által beterjesztett kormánylistát a nemzetgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután Miklós Béla miniszterelnök a kormánynyilatkozatot olvasta fel: Bevezetésében a kormánynyilatkozat rámutat: „Mohács óta nem zuhant ilyen mélyre az ország. Államiságunk alapjai megrendültek. A náci zsoldban álló Szálasi bűnéből Magyarország ma az egész világtól gyűlölt Hitler utolsó csatlósa. A Budapesten székelő országvesztő hungarista labancok, akik Hitler kegyelméből magukat magyar „kormány"-nak nevezik, bitorolják a hatalmat." „Rákóczi és Kossuth nagy hagyományához híven az Ideiglenes Kormány egyszer s mindekorra szakít az országot évszázadokon át leigázó német elnyomókkal és a német szövetséggel, amely egy emberöltő alatt kétízben sodorta hazánkat háborús vereségbe, nemzeti összeomlásba." A kormánynyilatkozat a bevezető után leszögezi a legsürgetőbb feladatokat: többek között fegyverszünet megkötését, a hadikárok jóvátételét. A nemzet minden erőforrásának felhasználásával katonailag is fellépést jelent be a német fasisztákkal szemben, hogy ,,. . .ezzel részben jóvátegye a hibákat, amelyeket az ország a Szovjetunió és más szabadságszerető népek ellen elkövetett. ..". E célból megszervezi az új magyar haderőt. Bejelenti a miniszterelnök, hogy a kormány 345