A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1966-1967 (Debrecen, 1968)
Lengyel Imre: Az Alföldi Hírlap 1849-ben
leváltják Dembinszkit a fővezérségről, helyét Görgey foglalja el. Nem csoda aztán, hogy a pártoskodást ennyire elítéli az Alföldi Hírlap. Végbemegy márc. 15-e megünneplése, amely a legszélesebb néptömegek részvételével folyik le. Lejátsszák az osztrák alkotmányos komédiát Kremsierben, amelyen a magyar alkotmányt egyszeriben megsemmisítették, s így Magyarország és az uralkodóház közötti viszony új rendezése vált szükségessé. „Úgy halljuk, hogy az érintett roppant fontosságú tárgy nemsokára szőnyegre kerül a képviselők házában. Mi ezúttal előkészítőleg figyelmeztetjük arra olvasóinkat" — írja az Alföldi Hírlap 1849. márc. 25-i 26. számában. Apr. 13-ának kell eljönnie, hogy az Alföldi Hírlap ismét szóba hozza az alkotmány ügyét a képviselőház titkos ülése kapcsán. „Amint tudjuk a titkos ülés tárgya felette fontos és elhatározó jelentőségű a magyar álladalom jövőjére nézve." — írja az Alföldi Hírlap ápr. 15-én, s a legújabb hírek között már közli is a 35. országgyűlés határozatát a trónfosztásról. A részletesebb tudósítást azonban az 1849. ápr. 17-i szám tartalmazza, ennek egyik érdekes megjegyzése utal a debreceniek meggyőződésének külső megnyilvánulására: ,,. . .Lehetett, különösen az alsóbb osztálynál, epés elkeseredett kifakadásokat hallani a habsburg-lotharingiai család ellen". A debreceni Nagytemplomban a debreceni nép együttérzésével történt meg a nagy lépés a független magyar állam megvalósulása felé. A következő kérdés, amely a lapokat foglalkoztatta, az új kormány megalakítása volt. Az Alföldi Hírlap értesülése szerint ez a kérdés eleinte kevésbé érdekelte a közvéleményt. Talán megnyugodtak az emberek abban, hogy Kossuth úgyis jól választja meg az embereit. Az új kormány megalakítására máj. 2-án kerül sor, éppen ezért a lap ezt a napot ápr. 14-éhez hasonlítja. A nap jelentőségét Szanka József méltatja az új minisztérium elveinek bemutatásával: „Az új ministerium elnöke következő három elvet vallott be: a respublicai irányt, a népfönséget és tiszta democratiát. Oly elvek ezek, mellyek követése és létegesítése által Magyarországnak ollly alapra építendi jövőjét, hogy azt többé semmi ármány meg nem dönti." (43. sz. 1849. máj. 3.) Természetesen a következő számokban is szóba kerül az új kormány és annak összetétele: „. . . ministereink democrata radical érzelmű és irányzatú emberek —, és nem diletans politikusok, hanem nagyára tudományosan képzett egyének —, akik tudnak és akarnak is a hazának és a hazáért élni, dolgozni és cselekedni. A Batthyány-féle ministeriumnak két örvény között kellett lebegni: a nemzet bizalma és a királyi kegy közt. A Szemereministerium teljesen tisztában van feladatával." (44. sz. 1849. máj. 6.) A Kossuth iránti bizalomra való hivatkozás visszatérő motívum az új kormány munkájának a megítélésénél az Alföldi Hírlap hasábjain. Az új kormányhoz tömegestől érkeznek az üdvözlések, küldöttségek, ezzel kapcsolatosan az Alföldi Hírlap véleménye ez: „. . . jobb szeretjük: ha az illető hatóságok azzal mutatják ki kész hódolatukat, hogy a kormánynak minden rendeletét minél pontosabban s gyorsabban iparkodnak teljesíteni." (45. sz. 1849. máj. 8.) Állandóan figyelemmel kíséri a minisztériumok munkáját, a lap véleménye szerint az igazságügyminiszter első feladata az igazságügyi hatóságok ügyeinek rendezése. Nagy reményeket fűz Dusek pénzügyminiszter működéséhez a jövedelmek gyarapítása terén. Az új felelős minisztérium eskütételére máj. 14-én kerül sor a Nagytemplomban „a lelkesült nép éljenkiáltásai s tapsa közt." Nagy történelmi jelenet ez, éppen ezért Komlóssy Imre képviselő az országgyűlés 55. ülésén, máj. 18-án azt indítványozza, „hogy ápr. 14- és máj. 14-i ülései a parlamentnek örökíttessenek az által, hogy valamely jó festesz által festessenek le". Debrecen örök vesztesége, hogy a javaslat nem valósult meg. 327